2024. július 17., szerda

Helikopterrel Szabadkára

A Bratstvo Tatravagonka tulajdonosa engedélyt kapott a leszállásra a békovai reptéren – Tizenkét év után ez az első kisgép, ami földet érhetett a városban

Tizenkét évnyi szünet után a hétvégén leszállt egy helikopter a békovai Ivan Sari ć Repülősklub repterén. A Bratstvo Tatravagonka tulajdonosa érkezett így Szabadkára, aki nyolcórás autóút helyett másfél óra alatt megérkezett leányvállalatába. A repülősklub tagjai szerint az, hogy sikerült engedélyt kapni a leszállásra, reményt adhat arra, hogy más kis repülőgépek is újra Szabadkán érhessenek földet.

Milan Radojčin, a repülősklub tagja lapunknak elmondta, tizenkét évvel ezelőtt a szegedi repülősklubbal kötött megállapodásnak köszönhetően a két reptér között időről időre szálltak kisebb gépek és egy német repülős kolléga is több alkalommal leszállt a békovai reptéren. Természetesen mindez a rendőrség és a vámigazgatóság engedélyével és ellenőrzése alatt történt. Akkor és most is, a légi közlekedésről szóló törvény értelmében a surčini, a niši és a verseci reptereken lehetett leszállni, külön engedély, egyezmény volt szükséges ahhoz, hogy kivételt tegyenek. Tizenkét év után erre került most sor, amelynek köszönhetően Szabadkán, mindössze néhány percnyi autóútra a Bratstvo Tatravagonka vállalat székhelyétől, érhetett földet saját helikopterével a vállalat tulajdonosa.

– Akkor, 1999-ben a bombázások miatt megszűnt az effajta együttműködés, és bár mi, a szegedi és szabadkai repülősklub tagjai továbbra is tartjuk a kapcsolatot, hivatalosan azóta nem szállt le kisrepülőgép a békovai reptéren. Szinte minden évben kértünk engedélyt, hiszen voltak érdeklődők, akik repülővel jöttek volna Szabadkára, de egyszerűen süket fülekre találtunk és azóta egyetlen gép sem érkezett a városba. Minden alkalommal, mindenféle magyarázat nélkül visszautasították a kérvényeinket – mondta Radojčin.

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy azok a kisrepülőgépek, amelyek példának okáért Szegedről jönnének Szabadkára, előbb el kell, hogy repüljenek Surčinig, ami a tízperces út helyett egy irányba másfél órás utat jelent. Ezért a legtöbben – emelte ki Radojčin – meggondolják magukat és nem Szabadkát, hanem más úti célt választanak maguknak. A repülős szerint hatalmas potenciál van a reptérben. Példaként Bledet említette. Egyiknek sincs tengerpartja, viszont van reptere, továbbá kaszinói, ahová a milliomosok hétvégente eljárnak elkölteni a pénzüket.

– Tévedés ne essék, Szabadkán is vannak olyan üzletemberek, akik vettek maguknak repülőgépet, de végül eladták, mert nem tudták használni. Hatalmas potenciált jelentene Szabadka idegenforgalma számára, ha ezt a réteget meg tudná fogni, hiszen ezek az emberek a hétvégéiket pénzköltéssel töltik. S ha nem tudnak leszállni Szabadkán, akkor megteszik azt Szegeden vagy máshol, és ott költenek el több ezer eurót – emelte ki Radojčin.

A szegedi repteret felújították és bővítették, azonban nincs már tér, hogy azt olyanra fejlesszék, hogy kisebb utasszállító repülőgépeket is fogadni tudjanak. Milan Radojčin elmondta, a szabadkai, békovai reptér erre is alkalmas lehetne, hiszen szántóföldek veszik körül. Hatvan-nyolcvan személyes repülőgépek szállhatnának le és fel Békováról, ahonnan el lehetne jutni a tengerpartra, a hegyekbe, Rómába vagy kisebb európai városokba. A repülősklub tagja szerint a politikusokon múlik, hogy ez megvalósul vagy sem.