A kisebbségvédelem kérdéseiről

Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségi Bizottságának delegációja Szerbiába látogatott, és ennek keretében a szerbiai nemzeti tanácsok képviselőivel is egyeztetett. Az Európa Tanács küldöttsége tegnap Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában kilenc nemzeti tanács képviselőjével, köztük az MNT küldötteivel találkozott. A rendezvény a kisebbségek képviselőinek lehetőséget adott arra, hogy ismertessék az elért eredményeiket, valamint beszámoljanak azokról a nehézségekről, amelyekkel a nemzeti tanácsok, illetve a kisebbségek tagjai szembesülnek a mindennapok során.
A megbeszélést követően Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozott a média képviselőinek.
– Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményét véleményező bizottság tart egy általános meghallgatást a Szerbiában működő nemzeti tanácsok képviselői részvételével. A találkozó célja, hogy megnézzék, hol tart a kisebbségvédelmi keretegyezmény megvalósulása, a kisebbségek milyen nehézségekbe ütköznek. Mi a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében arról tudtunk beszámolni, hogy a szerb kormánnyal való együttműködésünk jó, de néhány olyan nehézséget is megemlítettünk, amivel az elmúlt időben találkoztunk. Ilyen például a névhasználat, hiszen érkezett panasz arra, hogy különböző dokumentumokat nem úgy adtak ki, hogy azokon a név magyar helyesírással szerepel. Tettünk lépéseket ezen a téren, és haladunk a megoldás felé, és az adott esetben bebizonyosodott, hogy az ügyintéző személye volt a probléma, nem a törvények. Ha valakinek a születési anyakönyvi kivonatában magyarul szerepel a neve, az állami intézmények kötelesen azt magyar helyesírás szerint írni. Beszéltünk arról is, hogy a tanárképzés terén is vannak nehézségeink, illetve a tankönyvek fordítása szempontjából sem gördülékeny a helyzet. A Tankönyvkiadó Intézet nem minden esetben tudja kellő időben elkészíteni a könyveket, illetve a fordításokat. Ezen a téren is szükség van előrelépésre, és ezen is dolgozik az MNT. Szóba került továbbá, hogy a közszférában a kisebbségek tagjainak elhelyezkedése is nehézségekbe ütközik. Fontos, hogy például rendőrnek vagy a közszférába egyéb területre is minél több magyar anyanyelvű fiatal jelentkezzen, és ezeket a személyeket az állam alkalmazza is, hiszen így tudjuk a közösséget megtartani, illetve képviselni – mondta Fremond Árpád. Az MNT elnöke emellett azt is elmondta, hogy a közelmúltban egy újvidéki intézménynél kellett reagálniuk, ott ugyanis kiírták, hogy aki nem tud szerbül, annak fordítót kell magával hoznia. Ebben az esetben az MNT eljárást kezdeményezett, és értesítették a köztársasági jogvédőt is.
Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségi Bizottságának képviselői Szabadkát követően Újvidékre mentek, és ott szintén több nemzeti tanács képviselőivel találkoztak. A delegáció a magyar mellett a Roma, Horvát, Német, Szlovén, Ukrán, Bunyevác, Orosz, Szlovák, Cseh, Macedón, Görög, Askáli, Román, Egyiptomi, Ruszin és a Montenegrói Nemzeti Tanács küldöttségével egyeztetett.