A szabadkai városi képviselő-testület megtartotta sorrendben kilencedik rendes ülését, amelyen 17 napirendi ponttal kapcsolatban mondhatták el véleményüket, illetve szavazhattak a képviselők. Az ülésen hatvan képviselő vett részt, akik a város alapszabályának módosításáról, valamint a város központja rendezési tervének hatályon kívül helyezéséről szóló napirendi pont esetében egyöntetűen szavaztak, csakúgy, mint a dr. Bodrogvári Ferenc-díj odaítélése kapcsán.
A városi képviselő-testület a március elején megtartott ülésén döntött arról, hogy megkezdődhet a város alapszabályának módosítási folyamata, amely a bunyevác nyelv hivatalossá tételét jelenti. Az azóta eltelt időszakban a javaslattal kapcsolatban többek között egy közvitára is sor került.
Az ülésen Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője elmondta, hogy a közvitán csaknem kétszer több támogatói észrevétel érkezett, mint ahány ellenérvet fogalmaztak meg a polgárok. Szavai szerint minden ellenérv alapja az volt, hogy kétségbe vonták azt, hogy a bunyevácok őshonos nemzeti kisebbséget képeznek, illetve hogy a bunyevác nyelv önálló nyelvnek tekinthető. Mirko Bajić történelminek nevezte a városi képviselő-testület döntését.
Robert Damjanović Čokić, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga politikusa elmondta, hogy pártjuk mindvégig támogatta a bunyevác nyelv hivatalossá tételét abban a reményben, hogy egy szakmai és tudományos vita kerekedik az ügy nyomán. Ez szerinte nem valósult meg, és kétségeit fejezte ki a bunyevác nyelv és irodalom oktatása kapcsán.
Stevan Bakić, Szabadka polgármestere a médiának adott nyilatkozatában az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a statútum módosításával nem csorbulnak egyik nemzeti kisebbség jogai sem.
– A mai szavazással befejeződött a bunyevác nyelv hivatalos használatba vételének folyamata. Ez nem veszélyezteti egyik nemzeti közösség jogait sem. Szerbiának, mint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája egyik aláírójának kötelessége a területén élő nemzeti kisebbségek, köztük a bunyevácok jogainak biztosítása – fogalmazott a polgármester, aki emellett azt is elmondta, hogy az elkövetkező időszakban minden bizonnyal sor kerül a város éves költségvetésének módosítására, amivel biztosítani tudják a statútum módosításának gyakorlatban történő megvalósítását.
Dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke a bunyevác nyelv használatba helyezésének gyakorlati oldaláról is szót ejtett.
–Az alapszabály módosításával a szerb, horvát és a magyar mellett május közepétől a bunyevác nyelv is hivatalos használatban lesz. Ezt követően azokat az intézkedéseket is foganatosítják, hogy a bunyevác nemzeti közösség tagjai a mindennapokban is használhassák majd az anyanyelvüket. A települések hagyományos bunyevác elnevezésének meghatározása kizárólag a Bunyevác Nemzeti Tanács hatásköre. Miután a határozatuk megjelenik a hivatalos lapban, a városi képviselő-testület még egyszer módosítja az alapszabályt, de ez a módosítás csak technikai jellegű, ugyanis az a szakasz fog módosulni, amelyben felsorolják a települések nevét. Ezenkívül majd fordítót, fordítókat kell alkalmaznunk – mondta Pásztor Bálint.
Az alapszabály-módosításáról szóló vitában, valamint a szavazáson nem vett részt a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének két képviselője.
A képviselő-testület ülésén emellett hatályon kívül helyezték a városközpont, vagyis a település kettes zónájának részletes szabályozási tervét, amelyet még 2000-ben fogadtak el, és amely lehetővé tette volna több épület lerombolását. A napirendi pont kapcsán a képviselő-testület elnöke elmondta, hogy ezzel a döntéssel sikerült megelőzni a rombolásokat.
–Ez annak a folyamatnak a befejezése, amely az elmúlt hónapokban zajlott. Március közepén a közvitát követően visszaküldték a részletes szabályozási tervet, amely lehetővé tette volna a városrombolást. Annak érdekében, hogy az épített örökségünket maradéktalanul megőrizzük, és ez elől elháruljon minden jogi akadály, hatályon kívül kellett helyezni az említett szabályozási tervet. Bízom abban, hogy a következő hónapokban kidolgozásra kerül az új szabályozási terv, amely maradéktalanul figyelemmel lesz a műemlékvédelmi szempontokra, és amely Szabadka belvárosát egységes kultúrtörténeti területként kezeli majd – fogalmazott Pásztor Bálint.
Az ülésen emellett rendelet született a dr. Bodrogvári Ferenc-díj adományozásáról is, aminek értelmében Patyi Szilárd történész, lapunk újságírója, Góli Kornélia dramaturg, valamint Nevena Mlinko, szerb nyelv és irodalom szakos tanár június 22-én átveheti az elismerést.
A képviselők mindezek mellett személyiségi kérdésekről is döntöttek, többek között új vezetője lesz a Szabadkai Távfűtőműveknek, a Subotica-trans Közúti Utasszállító Közvállalatnak, valamint a Szabadkai Piacoknak.
