A kelebiai Káposzta család elsősorban zöldségtermesztéssel foglalkozik. Földjeiken többek között krumplival, sárgarépával, petrezselyemmel, vöröshagymával, fokhagymával, zellerrel, spenóttal találkozhatunk. A család körülbelül 13 növényfélét termeszt szabadföldön, amit nagyban értékesítenek elsősorban Szabadkán. A Káposzta család korábban állattenyésztéssel is foglalkozott, viszont erről lemondtak, most azonban azon gondolkodnak, hogy újból belevágnak, hisz úgy érzik, a mezőgazdaságban az a legbiztosabb, ha több lábon áll a termelő.
Káposzta Lászlóval a családi vállalkozásukról és a zöldségtermesztés helyzetéről beszélgettünk.
Miért döntöttek úgy, hogy zöldségtermesztéssel foglalkoznak?
A spenótot két menetben takarítják be (Fotó: Benedek Miklós)
– Egyrészt családi hagyományról van szó, hisz a felmenőim több generáció óta foglalkoztak konyhakerti veteményekkel. Másrészt viszont arra nem volt lehetőségünk, hogy az állattenyésztés területén bővítsük a gazdaságunkat, hisz egy nagyobb család már nem tud megélni néhány jószág neveléséből. Amikor felhagytunk az állattenyésztéssel, úgy döntöttünk, hogy inkább a konyhakerti növények felé fordulunk, mivel ezt kis területen is lehet művelni, és nagyobb hasznot reméltünk tőle. Körülbelül 25 hektáron foglalkozunk növénytermesztéssel, amik jobbára saját tulajdonban vannak, viszont nagy problémát jelent, hogy nem tudtuk úgy alakítani, hogy a földek a házhoz közel legyenek. Három területet tudunk öntözni, összesen 15 hektárt, de ennek a kialakítása hatalmas költségeket vont maga után, hisz az áramot több kilométerre ki kellett vezetnünk. A mi gazdaságunk kicsi ahhoz, hogy ellássuk az áruházrendszert, vagy Oroszországba exportáljunk, viszont ahhoz túl nagy, hogy kizárólag a szabadkai nagybani piacra termeljünk. Tudnánk többet termelni, viszont nincsen rá piacunk.
Említette az öntözést. A mostani száraz tavasznak milyen következményei lehetnek?
Káposzta László (Fotó: Benedek Miklós)
– A zöldségféléket kizárólag öntözhető területen termesztjük. Sajnos az ivóvízzel játszunk, ami a jövőnket biztosítaná, mivel mély kutakból hozzuk fel a vizet, de másképp nem tudjuk megoldani. Itt vagyunk a Duna és a Tisza között, és nincs más lehetőségünk az öntözésre, hiába fizetjük a vízlecsapolási illetéket. Ráadásul azt is kitalálták, hogy ha nem fizetjük, akkor nem tudunk pályázni. A szárazság következtében már most nagy gondok vannak. Egy kisebb területen búzát termesztünk, és azt már most látjuk, hogy nem lesz jó termésünk az idén. Amióta az eszemet tudom, nem volt példa ilyen mértékű tavaszi szárazságra. Az öntözés egy óriási kiadást jelent számunkra, viszont a terményeink árát nem tudjuk emelni, mivel a vásárlóerő elég gyenge. Azok a növényeink, amik kikeltek, elég jó állapotban vannak, viszont az öntözés folyamatos. Tudni kell, hogy az öntözés nem pótolhatja az esőt, nem tudunk olyan eredményt elérni, mint természetes csapadékkal, mivel ahhoz párosul a hőmérséklet változása, és a levegő összetétele is megváltozik.
Önök milyen módon öntöznek?
– Javarészt mikroszórófejekkel öntözünk, kisebb részt vízágyús rendszerrel. A legjobb eredményeket a csepegtető rendszerrel lehetne elérni, viszont arra nem vagyunk automatizálva, nincs olyan gépünk, amely behúzza a csöveket a talajba, habár tudva levő, hogy ez a legkifizetődőbb, hisz a vízveszteség itt a legkisebb, mivel nem nagy a kipárolgás.
A zöldségtermesztésnek nagy a kézimunka igénye. Önök tudnak találni megfelelő munkaerőt?
– Nagyon nehéz megfelelő munkaerőt találni. Talán ezért is alakult úgy, hogy családi vállalkozás lett belőle, és szinte mindent mi magunk csinálunk. Ma már nem az a kérdés, hogy mennyit kell fizetni egy-egy munkásnak, hanem hogy egyáltalán lehet-e találni olyan személyt, aki dolgozna.
Tavaly az év végén néhány zöldségféle ára megugrott. Az ilyen drágulások pozitívra hozhatják ki az éves mérleget?
A nyári hónapokban nem mutatkozik nagy kereslet a cékla iránt, a kínálatban azonban folyamatosan jelen kell lennie (Fotó: Benedek Miklós)
– Időnként előfordulnak ilyen megugrások. Tavaly ilyen volt a krumpli és a vöröshagyma, viszont mi a hagymát nem tudtuk magasabb áron értékesíteni, mivel a felszedés után azonnal értékesítettük, hogy minél előbb megszabaduljunk tőle, mert nincs hűtőházunk. A magasabb ár később alakult ki. Az áremelkedés azok számára, akik meg tudták tartani, pótolhatta az elmúlt évek veszteségeit, mivel korábban a hagyma és a krumpli egyaránt veszteséges volt. Ezeket az árugrásokat nem tudjuk megjósolni. Ezért is termesztünk többféle zöldségnövényt, hisz ez nagyobb odafigyelést igényel, de ezzel is bebiztosítjuk magunkat.
Milyen támogatások állnak nyitva a zöldségtermesztők előtt?
– Elsősorban a terület alapú támogatást kell megemlítenem, ami azonban édeskevés. Emellett ott vannak a különböző pályázatok. A tartományi kormány által kiírt pályázaton már többször részt vettünk, és volt nyertes pályázatunk is. Köztársasági szinten csak egyszer pályáztunk, viszont nem nyertünk, és komoly procedúra volt vele, úgyhogy abba is hagytuk. A Prosperitati Alapítványnál három alkalommal pályáztunk, és mindháromszor nyertünk. Először az öntözőrendszer fejlesztésével, másodszor egy traktorra pályáztunk, míg harmadik alkalommal egy tömörítő tüskés hengert sikerült megvásárolnunk, amivel a vetés után le tudjuk zárni a talaj felszínét. Annak, aki napi huszonnégy órában a földeken dolgozik, a pályázás komplikáltnak tűnhet, és nekünk nagyon sokat segítettek a Szabadkai Parasztok Egyesületében.
