2024. november 24., vasárnap

Százhatvanegy milliós kár fél óra alatt

A május 29-ei jégverés a számok tükrében

A Szabadkán és környékén élő olvasóink minden bizonnyal emlékeznek még a május 29-ei jégesőre, ami elsősorban Kisbosznia, valamint Palics és Hajdújárás területén okozott károkat a mezőgazdaságban. Az azóta eltelt időszakban szerencsére nem történt hasonló eset, és a polgárok bejelentései nyomán mára megtörtént az akkor keletkezett károk felbecslése.

Vitković Aleksandar, a szabadkai Városi Közigazgatás Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkárságának titkára elmondta, hogy május 29-én két nagy felhő okozott gondot. Az egyik Topolya irányából érkezett, és Kisboszniában csapódott le, a másik pedig a város fölött alakult ki, és Palicson, valamint Hajdújáráson okozott károkat. A bajsai Meteorológiai Állomás ügyeletese riasztotta a rakétakilövő egységeket, és a tizenegy működő rakétakilövő állomásról összesen 77 különböző hatótávolságú rakétát lőttek ki. Ennek ellenére a rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb jégverést nem sikerült elkerülni, és összesen 751 hektár mezőgazdasági földterületben keletkeztek komoly károk.

– Kisboszniában 702, Hajdújáráson 31,5 és Palicson 18,2 hektáron keletkezett kár. Természetesen tudtunk a jégverésről, de igyekeztünk pontos képet kapni a keletkezett károkról, és ezért egy felhívást tettünk közzé, amelyben arra kértük a termelőket, hogy jelezzék irányunkba a keletkezett károkat. 110 kárbejelentés érkezett. Kisboszniában a legnagyobb károkat a búza, az árpa, az olajrepce és a napraforgó szenvedte el. A búza mintegy 213 hektáron semmisült meg 80–100 százalékban, az árpa 80 hektáron, az olajrepce közel 100 hektáron, a napraforgó pedig 121 hektáron. A várostól nyugatra fekvő helyi közösségekben elsősorban a többéves kultúrákban keletkeztek károk. Hajdújáráson a sárgabarack, az őszibarack és a burgonya ültetvények szenvedték a legnagyobb károkat, míg Palicson legnagyobb mértékben az almaültetvények termése semmisült meg, körülbelül 15 hektáron. A területi adatok beérkezése után az aktuális piaci árakat és az átlaghozamokat figyelembe véve igyekeztünk meghatározni, hogy mekkora anyagi kárt okozott a jég. Ez alapján Szabadka Város területén csak azon az egy napon 161 millió dináros kár keletkezett. Kisboszniában a búzánál 16 millió, az árpánál közel ötmillió, az olajrepcénél csaknem hétmillió, a napraforgónál pedig több mint ötmillió dináros kárt regisztráltunk. Hajdújáráson a kár meghaladta a nyolcmilliót, Palicson pedig az almában az alacsony felvásárlási árak mellett is 23 milliós kár keletkezett. A keletkezett kár a barackosokban hatmillió, míg a körtésekben hétmillió dinárt tesz ki – fogalmazott Vitković Aleksandar.

Mint megtudtuk, az adatokat továbbították a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkársághoz, valamint a Mezőgazdasági Minisztériumba, és jelenleg várják tőlük a választ, bízva abban, hogy némi kártérítést is jóváhagynak a termelők számára.

Vitković Aleksandar mindezek mellett elmondta: fontos lenne, hogy a termelők biztosítsák mezőgazdasági területeiket, amit az állam is a biztosítás összege negyven százalékának megtérítésével támogat, és amely a május 29-eihez hasonló jégverések esetén rendkívül sokat jelenthet.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás