Az idényjellegű zöldségfélék és gyümölcsök esetében általánosnak mondható a tendencia, hogy amikor megjelenik az adott termék a piacokon, rendkívül magas áron értékesítik, majd az idő előrehaladtával ez fokozatosan csökken egészen addig a pillanatig, amíg be nem köszönt a főszezon, vagyis amikor minden piaci asztalon halomban áll a termés, és az eladók nem szeretnének semmi mást, csak megszabadulni tőle, még mielőtt romlásnak indul.
(Fotó: Sándor Róbert)
A legtöbb termés esetében a főszezont követően van egy kifutó szakasz is, amikor az adott zöldségféléből vagy gyümölcsből nincs sok, és ekkor ismét egy kisebb áremelkedésnek lehetünk tanúi. Az itt vázolt séma kisebb-nagyobb eltérésekkel minden idényjellegű termény esetében alkalmazható, és a tudatos vásárlók mindezzel tisztában vannak, és a nagyobb bevásárlásokat akkorra időzítik, amikor az adott termény a legolcsóbb, vagyis amikor a legtöbb van belőle. Azonban vannak olyan évek, amikor a természet megvicceli a fogyasztókat és a termelőket egyaránt, és az adott termény kínálata és az ára sem úgy alakul, ahogy azt megszokhattuk. Az idén így jártunk a paradicsommal, ami esetében augusztus elejéről lévén szó éppen a legnagyobb dömpinget kellene megélnünk. Ezzel szemben…
A szerbiai, és ezzel együtt a szabadkai piacokon először a déli, behozatali paradicsom jelenik meg, Görögországból, Albániából, Észak-Macedóniából érkezik ilyenkor a termény, majd ezt követi a hazai, fólia alatt termesztett paradicsom. Egy-egy kilogramm paradicsomért ekkor még igen magas árat kell adni. Az árak azonban csakhamar csökkennek. A Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat adatai szerint május közepén 130–180 dinárba került egy-egy kilogramm paradicsom, míg június közepén már csak 60–130 dinárt kellett fizetni érte. Normál esetben ezt követően, ha nem is további csökkenésre, de az árak stagnálására lehet számítani. Ám az idén nem ez történt. Július második felében a paradicsom ára emelkedni kezdett, olyannyira, hogy a hónap végére helyenként már a 200 dináros kilónkénti árat is elérte, és az őstermelők is 120–150 dinárt kértek kilójáért.
A paradicsom csak kis helyet foglal el az asztalokon (Fotó: Benedek Miklós)
Mindennek oka a kedvezőtlen időjárási körülményekben keresendő. A kelebiai Cibolya Zoltán körülbelül 3000 négyzetméteren foglalkozik zöldségtermesztéssel, ebből az idén 800 négyzetméteren paradicsomot termeszt, és elsősorban a szabadkai Tejpiacon árusítja terményeit. Elmondása szerint az elmúlt időszakban tapasztalható időjárás nem tett jót a paradicsomnak, a nappali hőmérséklet magas volt, ami megfelelt a sokéves átlagnak, viszont az esti lehűlések károkat okoztak elsősorban a virágokban, amik rendkívül érzékenyek. Ebből kifolyólag elmaradt a terméskötés, vagyis a növények fejlődése hiába volt kielégítő, nem hozták meg a várt eredményt. Beszélgetőpartnerünk elmondása szerint ennek ellenére a növényekkel ugyanannyi munka volt, így a ráfordítás nem volt kisebb. Mint mondta, termelőként jobban megfelel neki az, ha olcsóbban adhatja a terményét, de nagyobb mennyiséget tud értékesíteni, viszont, mint hallottuk, az árakat sem emelhetik tovább, hisz a vásárlóerő is gyenge.
Amellett hogy drága, nem is igen lehet találni a piacokon paradicsomot. Ahol korábban halmokban állt ez a termény, ott most más növények foglalják el a helyet, és paradicsomot csak helyenként egy-két ládában láthatunk az asztalokon. A korábban említett déli országokban már leért a paradicsom, így azokból importálni sem lehet, így a hazai viszonteladóknak abból kell gazdálkodniuk, amit a belföldi termelők termelnek meg, és a Večernje Novosti írása szerint bizony az ország egyéb részein is rosszul terem a paradicsom.
Aki tehát arra számított, hogy paradicsomból is elkészíti a télirevalót, az kénytelen türelmesen várni, hogy a növényeken a következő „emelet” termőre forduljon.
