Szabadka Város területén megközelítőleg 12 000 hektár állami földet bérelhettek ki a gazdák, elsősorban az állattenyésztéssel foglalkozók, és mint arról korábban hírt adtunk, az idei évtől kezdődően arra is van lehetőség, hogy ezen földterületeket több évre bérelje ki az adott termelő. Ennek köszönhetően a korábban sokszor parlagon maradt homokos területek is bérlőkre találhatnak. Azonban ezenfelül is vannak olyan, kis méretű parcellák, amelyek nem találnak bérlőre. Ezen területeken igen gyakran megtörténik, hogy valaki, legtöbbször az adott parcellával szomszédos terület tulajdonosa vagy bérlője, jogtalanul megműveli és beveti. Az ilyen jogtalanul megművelt területeket 2017 óta a helyi önkormányzatnak joga van learatni, hogy ezzel is elriassza a polgárokat a további illegális igénybevételtől.
Osztrogonác Simon, a szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja elmondta, hogy a jogtalanul bevetett parcellákról az önkormányzat az idén is learatja a termést.
(Gergely Árpád illusztrációja)
– Amikor megtörténik az állami földekre vonatkozó licitáció, elkészül egy pontos statisztika arról, hogy melyek azok a földterületek, amelyek nem találtak bérlőre. Szabadkán minden évben körülbelül kétezer hektárnyi területet nem bérelnek ki. Ezek legnagyobb része homokos terület, amelyek sajnos parlagon állnak, elhagyatottan. Emellett minden évben vannak olyan földterületek, amelyeket illegálisan vetnek be. Ha az országos tendenciákat nézzük, elmondhatjuk, hogy Szabadka területén egész jó a helyzet, ugyanis a sajtóban rendszeresen olvashatunk arról, hogy egyes községekben mekkora területeket vetnek be illegálisan. A jogtalan használatért egyrészt maguk a termelők a hibásak, másrészt a kataszterben lévő áldatlan állapotok is közrejátszanak benne. Szabadka esetében elsősorban kis méretű parcellákról van szó, amelyek az autópálya és az Y-elágazás mentén helyezkednek el, ahol a kisajátítás következtében több száz parányi parcella maradt, néhány kapa méretű, vagy fél holdnyi területek, amelyek státusa a mai napig nem rendezett. A korábbi tulajdonosok eladták őket, és az említett utak mindkét oldalán maradt háromszögek állami földterületekként vannak vezetve. A szomszéd gazdák ezeket leggyakrabban bevetik. 2017-től törvény adta lehetősége minden önkormányzatnak, hogy az ezeken az illegálisan bevetett parcellákon lévő termést betakarítsa, és ha megtalálja az elkövetőket, akkor szankcionálja őket – fogalmazott Osztrogonác.
Joe Henderson Page One (Fotó: Gergely Árpád)
A tanácsostól megtudtuk, hogy amennyiben kiderül, hogy ki vetette be az adott földterületet, háromszoros bérleti díjat kell neki fizetnie. Szabadka területén ez azt jelenti, hogy hektáronként körülbelül hatszáz eurót kell fizetnie. Emellett a gazdaságukat 3–5 évig passzív státusba helyezik. Éppen ezért senki sem tart igényt a termésre, hanem inkább veszni hagyja azt. Osztrogonác szavai szerint 2012 óta mindössze egy esetben derült ki, hogy ki volt az, aki jogtalanul bevetett egy adott parcellát. Azonban azt is megtudtuk, hogy a kisebb parcellák esetében nem érdemes elvégezni a betakarítást, és azt is szem előtt kell tartani, hogy amennyiben a szomszédok nem vennék igénybe az 1-2 kapa méretű parcellákat, azok parlagon állnának, és ez csak a gyomok szaporodásának kedvezne.
Az illegálisan bevetett földterületeken az aratást a helyi önkormányzat a saját költségéből végzi el. A betakarított termény egy meghatározott tárolóba kerül, majd eladják, és a bevétel a városi költségvetés részét fogja képezni. Mint megtudtuk, Szabadkán már megalakult a törzskar, amelyik lebonyolítja az egész folyamatot. A kivitelezőt a munkálatok becsült értékének függvényében kis- vagy nagy közbeszerzésen választják ki. Szabadkán elég a kisbeszerzés, amihez három árajánlatot kér be az önkormányzat.
Osztrogonác szavai szerint az önkormányzat által elvégzett aratásnak elsősorban pszichikai hatása van, hisz korábban azt tapasztalták, hogy miután elvégezték, a következő évben jelentősen csökkent az illegálisan bevetett földterületek száma.
