Az idős egypúpú szomszédságában immár egy fiatal kétpúpú tanyázik (Fotó: Benedek MIklós)
A Palicsi Állatkert egész évben várja a látogatókat, és az esztendő minden szakasza tartogat számukra meglepetéseket, hisz az állatok minden évszakban más-más arcukat mutatják. Tavasszal és a nyár elején számos állat született az állatkertben, és aki most úgy dönt, hogy ellátogat a helyszínre, igen sok fiatal egyedet tekinthet meg.
Jánosi Tibor (Fotó: Benedek Miklós)
Emellett az intézménynek folyamatosan frissítenie kell az állományát. Ennek biológiai okai mellett egyik célja, hogy fenntartsa a látogatók érdeklődését. A nyár azonban a gondozókat is kihívások elé állítja, és a nagy melegben egyes állatfajok külön odafigyelést igényelnek.
A Palicsi Állatkert aktualitásairól Jánosi Tiborral, az intézmény állatorvosával beszélgettünk.
Az állatkert új lakói, az amerikai bölények nem voltak hajlandók árnyékba vonulni (Fotó: Benedek Miklós)
– A tavasz igencsak termékenynek bizonyult az állatkertben. Vannak évről évre megismétlődő születéseink, tehát vannak olyan állományaink, amelyek szépen szaporodnak. A dámvadak esetében tavasszal, április, május folyamán születnek meg a kicsik. Az állományukat nagyon lecsökkentettük, mivel a Vajdaság Erdői sokat elvitt közülük egy rezervátumba. Egy állatkertnek nincs szüksége arra, hogy ugyanabból a fajtából száz példánnyal rendelkezzen. Jelenleg körülbelül harminc dámvadunk van, és közülük öt idei születésű. Ugyanez a helyzet a lámáknál is. Dél-Amerikában háziállatként tartják őket, de azt lehet mondani, hogy minden állatkert tart lámát, és a látogatók is kedvelik őket. A jávorantilopoknál szintén minden évben van szaporulatunk, az idén egy hím és egy nőstény kis antilopunk lett, és a fiú a tervek szerint a közeljövőben az eszéki állatkertbe kerül, ugyanis felesleges, hogy ugyanabból a vérvonalból több hímet tartsunk meg. A tarajos sülöknél is van szaporulatunk. Az idén egy kis tarajosunk van, ami mostanra szépen megnőtt. Észrevettük, hogy minden évben bármennyi tarajos sül született is, csupán egy maradt meg, mivel a többit az anyjuk vagy másik állatok megölik. Nem tudjuk, ez miért van így, és azt sem, hogy csak fogságban viselkednek-e így, vagy a természetes környezetükben is így járnak el. Meg kell említeni a mosómedvéket is, amik Észak-Amerikában nagy számban élnek vadon, és az ott lakók nem is nagyon kedvelik őket, mivel sok kárt okoznak és széthúzzák a szemetet. Nálunk nagyon kedvelik őket, a kicsik különösen szépek. A lemuroknál szintén minden évben vannak új egyedeink. Az idén kis emujaink is vannak. A tojók eddig is tojtak, de korábban nem sikerült kikeltetnünk őket. Még nem tudjuk a nemüket, ehhez meg kellene őket fogni és vizsgálni, de nem akarjuk stressznek kitenni őket, így majd később döntjük el, hogy mi lesz velük. Emellett a különböző díszbaromfik nálunk is rendszeresen költenek. A struccok esetében elmondhatjuk, hogy folyamatosan tojnak, de nem keltetjük őket, mivel a keltetés problémás, speciális keltető kell hozzá, és a helyhiány miatt nem tudnánk hova rakni őket – mondta Jánosi.
Az állatorvos emellett szót ejtett a tavaly született kisoroszlánról, ami mára elég szépen megnőtt, és rendkívül népszerű a látogatók körében.
Az oroszlánok népszerűek a látogatók körében (Fotó: Benedek Miklós)
– Az oroszlánok esetében ellentmondásos a szaporodási rátájuk. Mint a legtöbb macskaféle, fogságban is jól szaporodnak, és nem lehet őket elhelyezni más állatkerteknél sem, mivel gyakorlatilag mindenhol megtalálhatóak. A természetben viszont a zsákmányállataik és az életterük csökkenésével párhuzamosan a számuk is csökken. Hogy megakadályozzák a túlszaporodásukat az állatkertekben, a nőstényoroszlánokat elaltatják, és egy hormonális implantátumot helyeznek el bennük, ami meggátolja a szaporodást. Ezt csináltuk 6–7 évvel ezelőtt mi is az oroszlánjainkkal, de úgy tűnik, a hatás elmúlt, és az anyaoroszlán meglepett bennünket egy kis nősténnyel, amelyet nagyon szeretünk. A gyerekek, a látogatók is nagyon szeretik. Általánosságban elmondható, hogy a fiatal állatok a legnépszerűbbek – fogalmazott Jánosi Tibor. Beszélgetőpartnerünk emellett kifejtette, hogy minden állatfaj esetében oda kell figyelni a szaporulat szabályozására, hogy ne legyen gond a túlszaporulattal, a beltenyészettel.
Kortól függetlenül a lámák rendkívül kíváncsi állatok (Fotó: Benedek Miklós)
Az új állatok beszerzése hosszadalmas folyamat. Mivel Szerbia nem az Európai Unió tagja, sokkal több dokumentum, engedély kell egy-egy állat megszerzéséhez. Jánosi Tibortól megtudtuk, hogy kontinensenként minden állatfajnak van egy állatkerti koordinátora, aki Európa esetében vezeti az európai állatkertek listáját, és pontosan tudja, hogy adott pillanatban melyik állatkertben hány állat van az adott fajból, hogy mikor született új állat, illetve azt is, hogy ki az, aki keres, és ki az, akinél felesleg mutatkozik. Ez a koordinátor döntheti el a kérvények átadása után, hogy az adott állatkert kaphat-e az adott állatfajból, és szigorúan ellenőrzik, hogy a kérvényezőnek minden feltétele megvan-e az adott faj tartásához. Emellett a szállítás is igen bonyolult és költséges feladat, és csak az erre specializálódott szállító cégekkel tudják elvégeztetni. Mindezen nehézségek ellenére a Palicsi Állatkert több új jövevénnyel is büszkélkedhet.
A szurikáta mindenkivel barátságot szeretne kötni (Fotó: Benedek Miklós)
– Hosszú előkészületek után a közelmúltban egymás után érkeztek állatok hozzánk. A nyíregyházi állatkertből egy kétpúpú teve és egy szurikáta érkezett. Az eszéki állatkerttel jelenleg is folyamatban vannak a tárgyalások, és remélem, hogy az év végéig sikerül párt hoznunk mindkét említett állatnak. Szintén Nyíregyházáról érkezett hozzánk egy Brazza-cerkóf pár, amely egy teljesen új faj itt, Palicson, nekik most készülnek a kifutóik, amik két héten belül elkészülhetnek. A pécsi állatkertből két amerikai bölényt hoztunk, míg a belgrádi állatkertből egy törpekajmánt hoztunk el, mivel ők a budapesti állatkertből kaptak egy krokodilt, és nem tudták hova tenni – mondta Jánosi, aki elmondta, hogy az eszéki állatkertnek az említett állatokért cserébe egy nőstény jávorantilopot, valamint négy pakarit adnak.
Mint minden évszaknak, a nyárnak is megvannak a maga sajátságai, és a magas hőmérséklet átvészelésére különféle módszereik vannak.
A medve strandolással múlatja a nyarat (Fotó: Benedek Miklós)
– Elsősorban arra kell odafigyelni, hogy minden állatnak megfelelő mennyiségű árnyék álljon a rendelkezésére. A Palicsi Állatkert ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, hisz parkos területen helyezkedik el, ahol a legtöbb helyen természetes árnyék van. Többnyire a légmozgás is megfelelő, így néhány állatra nem is kell különösebben odafigyelnünk, de vannak érzékenyebb fajtáink is. A fóka medencéje fölé egy zöld árnyékolót húztunk. Gazdagabb állatkertek a medencéjük vizét is tudják hűteni, mi annyit tehetünk, hogy folyamatosan engedjük bele a friss vizet. A medveféléknek befagyasztjuk a gyümölcsöt, és a jéggel együtt dobjuk be nekik, ez egyrészt hűti őket, másrészt szórakozást is biztosítunk vele. A medvék esetében a vizet is folyamatosan folyatjuk vízesés formájában. A madaraknál mesterséges fürdőt csinálunk, amiben meg tudnak fürdeni. A zárt helyek esetében igyekszünk biztosítani a megfelelő légcserét. Nem használunk légkondicionálót, mert az különböző egészségügyi gondokat okozhat, hanem inkább huzatot csinálunk, vagy éppen közönséges ventilátorokkal igyekszünk megmozgatni a levegőt. Ami szintén fontos, és ez nemcsak az állatkertben igaz, hanem a kutyák és a macskák esetében is, hogy gyakrabban kell cserélni az itatóvizüket. Nálunk jobbára önitatók vannak – tudtuk meg Jánosi Tibortól, aki azt is elmondta, hogy több hosszú távú tervük van, többek között szeretnének kialakítani egy új majomházat is.
