Az aratás a földművelő népeknél mindig is rendkívüli jelentőséggel bírt, ugyanis egy-egy közösség életben maradását biztosította. Ezen okból kifolyólag nemcsak egyszerű mezőgazdasági tevékenységként tekintettek rá, hanem szakrális jellegét is hangsúlyozták. Az aratást követően a világ minden táján aratóünnepséget tartanak, amivel egyrészt megünneplik azt, hogy befejeződött egy kemény munka, másrészt hálát adnak a termésért, amely a mindennapi kenyeret biztosítja. A szabadkai és Szabadka környéki bunyevác horvátok aratóünnepsége, a Dužijanca 1911 óta ezen közösség egyik legjelentősebb egyházi és nemzeti ünnepe, és az elmúlt hétvégén megtartott 109. Dužijanca is ebben a szellemben zajlott.
Bogdan Laban az új kenyérrel – Balról Navracsics Tibor, jobbról az aratópár (Fotó: Benedek Miklós)
Az idei Dužijanca rendezvénysorozat már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, de a központi rendezvényeit péntektől vasárnapig tartották. Pénteken este tamburazenekarok koncertjét tekinthette meg a közönség a főtéren felállított színpadon, ugyanakkor bemutatták az aratópárt is. Az aratópár kiválasztásában mindig nagy szerep jutott az egyháznak, és az idei párt is egy egyházi személy, nevezetesen Stjepan Beretić, a Szent Teréz-székesegyház lelkésze mutatta be. Az idei aratópár a szabadkai Snežana Skenderović és a szintén helybeli Pavle Horvacki, akikre a háromnapos rendezvénysorozatban különleges feladat hárult.
Szombaton sor került Blaško Rajić lelkész, a Dužijanca megálmodója, valamint az Arató központban lévő szobrának megkoszorúzására, majd megtartották az aratók gyűlését, és végül az estet művelődési műsor zárta.
A vasárnapi program a Szent Teréz-székesegyházban vette kezdetét, ahol kenyérszentelő szentmisét tartottak, amelyen jelen volt Bogdan Laban, Szabadka polgármestere, valamint Navracsics Tibor, az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, az idei Dužijanca védnöke is. A misét díszes felvonulás követte, amelynek résztvevői gyalogosan vagy lovaskocsikon vonultak a főtérre. A felvonuláson jelen voltak a meghívott világi és egyházi tisztségviselők, több művelődési egyesület képviselői, hagyományőrzők. A sort az aratópár zárta, akik az új kenyérrel érkeztek a városközpontba. Az aratópár az új kenyeret átadta a polgármesternek. Ezt követően Bogdan Laban mondott ünnepi beszédet, amelyben kifejtette, hogy az aratás végének megünneplése és az új kenyérért való hálaadás mellett emlékezünk az előttünk járó generációk munkájára is.
A Dužijanca egyik szimbóluma a kalásszal díszített korona (Fotó: Benedek Miklós)
– Az ünneplés lehetőséget nyújt arra, hogy emlékezzünk az őseinkre, akik munkájukkal olyan univerzális értékeket hagytak maguk után, mint az odaadás, a szorgalom, a szabadság, a tisztelet. Mindezen értékek tették lehetővé Szabadka fejlődését, amely város huszonegy nemzeti kisebbségnek ad otthont, akik szabadságban élnek, testvéri szeretetben. Ennek köszönhető Szabadka folyamatos fejlődése is, aminek köszönhetően városunk Belgrád és Újvidék mellett a legbefolyásosabb helyi önkormányzattal büszkélkedhet. A Dužijanca nemcsak a mi helyi ünnepünk, hanem Szerbia sokszínűségének egyik ékköve, amit minden évben megünneplünk, mégsem veszít eredetiségéből és lelkesültségéből – fogalmazott Bogdan Laban.
A polgármestert követően Navracsics Tibor horvátul szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében hangsúlyozta, hogy örömmel fogadta el a Dužijanca védnökségét, amely ünnep megérdemli, hogy nemzetközi szinten is beszéljenek róla.
Az idei Dužijanca vasárnap este körtánccal fejeződött be, amelyben az idei aratópár is részt vett.
A rendezvény ideje alatt a város központjában kirakodóvásár várta az érdeklődőket, a városháza előcsarnokában pedig a szalmatechnika első naiv galériájában Tavankúton július közepén megtartott művésztelepen készült alkotásokat is megtekinthették.
A rendezvény főszervezője a Bunyevác Horvátok Dužijanca Egyesülete volt.
