A Palicsi Állatkertnek, amellett, hogy otthont ad a világ különböző vidékeiről származó vadállatoknak, illetve bemutatja őket a nagyközönségnek, egyéb tevékenysége is van, amely vidékünk vadon élő állatainak megsegítését szolgálja. Az intézmény állatmenhelye ugyanis a sérült és bajba jutott állatokon segít.
Lapunk kérdésére Jánosi Tibor, a Palicsi Állatkert állatorvosa elmondta, hogy az elmúlt időszakban elsősorban gólyákat és kis baglyokat vittek be hozzájuk.
(Fotó: Benedek Miklós)
– Az állatkert állatmentő részlegébe sajnos folyamatosan érkeznek sérült állatok. Ennek kilencven százalékát madarak teszik ki, és ennek is idényjellege van. Most egymás után hozzák a gólyákat – törött lábbal vagy törött szárnnyal. Ritkábban, de az is megtörténik, hogy egészséges kis gólya kerül hozzánk, mert valamilyen oknál fogva elhagyta a fészket, kiesett belőle, vagy próbált felszállni, de nem sikerült neki. Ez esetben nem kell megfogni őket, hanem ajánlatos hagyni, ugyanis a természetben feltalálják magukat. A gólyák és egyéb gázlómadarak esetében a törött szárny a jobbik variáció, mivel ha a törött lábat nem tudjuk helyre tenni, akkor az az állat sajnos halálra van ítélve, hisz fél lábbal nem tud megélni a természetben. Ha sérült szárnyról beszélünk, legtöbbször mechanikai sérülésről van szó, a madarak nekirepülnek valaminek. Az utóbbi időben ritkábban kerülnek be hozzánk áramütéses gólyák. A gólyák fészkei sokszor a villanykarókon vannak, és megtörténik, hogy a madarak áramütést kapnak és lebénulnak. Ha súlyosabb a sérülés, akkor az a szárny már sohasem tud funkcióba lépni – mondta Jánosi Tibor.
Az állatorvos elmondása szerint a legnagyobb problémájuk, hogy egész Szerbiában csak Palicson van hivatalos állatmenhely. Emiatt Dél-Szerbiából, sok száz kilométerről is hoznak sérült madarakat, olykor napokkal a sérülés után, és így sokszor már nem tudnak segíteni rajtuk. Különösen nyáron okoz ez gondot, amikor a nagy melegben a nyílt törések, sebek gyorsan elfertőződhetnek, és az állatorvosok sokszor nem sokat tudnak tenni. Amennyiben például a sérült szárnyat amputálni kell, az állat örökre a menhelyen marad. Sok sérült ragadozómadárral, például egerészölyvvel, vércsével is találkoznak, amelyeket már nem tudnak szabadon ereszteni.
Jánosi Tibor elmondta azt is, hogy az utóbbi időben sok különböző fajtájú kis baglyot is hoznak a menhelyre, amelyek valamilyen okból kifolyólag, például a viharok következtében, kiesnek a fészkükből. Felnevelik őket, és többségüket vissza is tudják engedni a természetbe.
