Szűk piac, bizonytalan termelés

Szerbia mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztere, Branislav Nedimović ma, csakúgy mint tegnap, több Szabadka környéki termelőt látogatott meg. A minisztérium képviselői a helyi önkormányzat több funkcionáriusával együtt ezúttal Ludasra, Noszára és Királyhalomra látogattak el. A növénytermesztőkkel és állattenyésztőkkel folytatott beszélgetés során a mezőgazdaság több területének aktuális kérdései kerültek szóba, a termények felvásárlási ára, az állami támogatások formái, ugyanakkor hangsúlyos szerepet kapott a gazdák azon igénye is, hogy új exportlehetőségek, új piacok nyíljanak meg előttük.

Branislav Nedimović a médiának nyilatkozva mindezek mellett a tarlóégetésekről is szót ejtett.

– A tarlóégetésekkel kapcsolatban rendelkezünk a megfelelő adatokkal. A legrosszabb a helyzet Közép-Bánátban és Szerémség három községében. A helyzet javítása érdekében több IT-szakemberrel is együttműködünk, és azon dolgozunk, hogy mihamarabb kialakítsunk egy olyan rendszert, aminek segítségével, amint tarlóégetést észlelünk, azonnal jelezni tudunk a helyi önkormányzatok illetékes szerveinek, hogy meg tudják állapítani, ki gyújtotta a tüzet. Dolgozunk a megelőzésen is, és minden lehetséges módon tudatni szeretnénk a termelőkkel, hogy a tarlóégetés nagyobb károkat okoz, mint amennyit így meg tudnak spórolni bizonyos műveletek kihagyásával – mondta a miniszter. Nedimović mindezek mellett a sertéstenyésztők helyzetéről is beszélt, és előrelépésnek tekinti, hogy november közepétől megszűnik a sertéspestis elleni védőoltás, ami azt jelenti, hogy a tenyésztők előtt olyan piacok is megnyílnak, amelyekre eddig nem szállíthattak. 2020-tól a sertéstenyésztők is akár tízéves időtartamra is bérbe vehetik az állami földterületeket. Ami az árakat illeti, megtudtuk, hogy a vágósertés ára kilogrammonként 150–160 dinár, és a közeljövőben nem várható árcsökkenés.

A mezőgazdasági miniszter első útja a ludasi Engi Norbert disznófarmjára vezetett. A gazdaságban körülbelül 500 hízót nevelnek fel egy év alatt, amit a saját vágóhídjukon fel is dolgoznak, és a kész, házias termékeket értékesítik.

– Sertéstenyésztéssel 2012 óta foglalkozunk, és az 1993-ban létesült feldolgozóüzemünk kapacitásainak negyven százalékát az általunk nevelt hízókkal fedezzük. Ez azt jelenti, hogy a környékbeli gazdákat sem hagyjuk cserben, tőlük is felvásároljuk a hízósertéseket, illetve a bikákat, teheneket és juhokat. A kész termékeket elsősorban a környékbeli boltokban és saját üzleteinkben értékesítjük – fogalmazott Engi Norbert, akitől azt is megtudtuk, hogy véleménye szerint a hízósertés ára kielégítő, és a legtöbb termelő elégedett lenne, ha a jelenlegi ár stabilan megmaradna.

A noszai Somogyi Mihály és családja elsősorban gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozik, és ezen ágazatok legnagyobb kihívásának a szűk piacot tartja.

– Elsősorban almát, sárgabarackot, szilvát, meggyet termesztünk. Az utóbbi időben próbálunk nagyobb hangsúlyt fektetni a csonthéjasokra. Emellett például burgonyát is termesztünk. A legnagyobb gondunk az alma értékesítése. A jelenlegi árral körülbelül a nullán vagyunk. A miniszter úrnak elmondtuk, hogy minden támogatás jól jön, de nekünk valójában nem arra van a legnagyobb szükségünk, hanem piacra. A szerbiai piac beszűkült, és az általunk megtermelt almát nem lehet a hazai piacon eladni. Mint megtudtuk, tárgyalások folynak arról, hogy Indiába és Kínába is tudnánk exportálni, de ez a jövő zenéje – mondta Somogyi Mihály.

A miniszter és kíséretének körútja a királyhalmi Katona Béla gazdaságában ért véget. Újságírói kérdésre Katona Béla elmondta, hogy egy gyümölcs-feldolgozó nagyban javíthatna a gyümölcstermesztők helyzetén.

– Körülbelül 14 hektáron foglalkozunk gyümölcstermesztéssel, nyári és téli alma, valamint őszibarack termesztésével. A gyümölcstermesztés legnagyobb problémája, hogy teljesen hiányzik a feldolgozóipar, vagyis nincs egy olyan felvásárló, amely hosszú távra biztosítani tudná a felvásárlást és az árakat, és tudnánk előre számolni. A termés egy részét országon belül értékesítjük, de Bosznia-Hercegovinába és Oroszországba is szállítanak tőlünk. Az idén óriási károk keletkeztek a helybeli gyümölcsösökben, a szél és a jég is nagy károkat okozott, és a jövőben a gyümölcsösök jégvédőhálókkal való lefedésébe kell befektetnünk – fogalmazott Katona Béla.