Az állami földek bérbevételénél az állattenyésztők előnyjogokat élveznek, és ők az általuk nevelt, illetve tenyésztett állatok száma alapján igényelhetnek bizonyos földterületeket. Az olyan földterületek, amelyeket az állattenyésztők nem fogadtak el, valami oknál fogva visszautasítottak, licitáció útján találnak bérlőre. Az idén Szabadka Város területén összesen 3740 hektárnyi földterületre lehet licitálni. A licitációt december 11-e és 13-a között tartják.
Bognár Pásztor Hajnalka, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja újságírói kérdésre ismertette a licitáció részleteit.
Bognár Pásztor Hajnalka (Fotó: Benedek Miklós)
– Szabadka Város területén az idén mintegy 3740 hektár állami földre licitálhatnak a gazdák. Az árverés első körére december 11-e és 13-a között kerül sor, mégpedig kataszteri községenként előre meghatározott napon és időpontban. Az árveréssel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva ezúttal van egy jelentős változás, ez pedig a bérbeadás időtartamára vonatkozik.
– Az érdeklődők az elmúlt esztendőkben mindössze egy évre vehették bérbe a parcellákat, így a növényápolást és a tápanyag-utánpótlást nem úgy végezték el, mintha a saját földjüktől lenne szó. Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgokat, akkor ezt talán meg is lehetett érteni, hiszen senki sem volt biztos abban, hogy jövőre is ugyanazt a parcellát műveli-e. Az idei évtől kezdve azonban ez az időtartam tíz év, így a termelők kiszámíthatóbban gazdálkodhatnak – fogalmazott Bognár Pásztor Hajnalka.
Természetesen a hosszabb bérleti idő miatt a gazdáktól biztosítékokat vár az állam. A tanácsos elmondása szerint ezt három módon oldhatják meg. Az első módja a banki biztosíték, ami nem olcsó, és a bankok gyakran jelzálogot is kérnek a termelőktől, arról nem is beszélve, hogy a gazdák általános eladósodása miatt erre nem sok lehetőség van. A második lehetőség egy jogi személy vagy vállalat kezessége. Ez azért nem kedvező a gazdáknak, mert függőségi viszony alakulhat ki a kereskedő és a gazda között. A harmadik járható út két bérleti díj, az első és az utolsó év bérleti díjának egyszerre történő befizetése. Első pillantásra ez nagy befektetésnek tűnik, de nem alakul ki függőségi viszony.
Vitković Aleksandar, a városi közigazgatás mezőgazdasági és környezetvédelmi titkárságának titkára elmondta, hogy voltak olyan gazdák, akiket megrémített a földek tíz évre történő bérbe vétele.
A földeket az idei évtől kezdve tízéves időtartamra vehetik bérbe a termelők (Fotó: Gergely Árpád)
– Megnyugtathatom a gazdákat, hogy bármi történik, a biztosítékként befizetett kétéves bérleti díj megfelelő garanciát adhat. A helyi közösségeket járva azt tapasztaltuk, hogy iszonyúan nagy az érdeklődés az állami földek iránt, főleg most, hogy tíz évre lehet licitálni. Banki garanciát eddig senki sem hozott, olyan sem sok volt, hogy jogi személy, például szövetkezet, vagy felvásárló vállalta a kezességet, a termelők leggyakrabban a kétéves bérleti díj befizetését választották – fogalmazott Vitković Aleksandar.
Évek óta az volt a trend, hogy jobbára csak a rosszabb minőségű, homokos földek kerültek licitációra, viszont az idén ez máshogy alakult. A licitációt az előnyjoggal bíró állattenyésztőkkel való szerződések megkötése előzte meg, és bizonyos gazdák elálltak ettől a lehetőségtől, mert úgy mérték fel, hogy nem tudják megművelni a nekik odaítélt földeket, így ezek a földterületek automatikusan licitációra kerülnek. Emellett, ha valaki tíz évre vesz bérbe egy gyengébb minőségű földterületet, amelybe úgy gondolja, hogy gyümölcsöst telepítene, vagy éppen öntözőberendezést alakítana ki, akkor a minisztérium felé kell fordulnia, ami revideálhatja a tízéves jogviszonyt, és akár 30 évre is kiterjesztheti.
Vitković Aleksandar (Fotó: Benedek Miklós)
Mint megtudtuk, a földek bérleti díját a minisztérium határozza meg, és az első, valamint az utolsó év bérleti díja nem változik, viszont menet közben megváltoztathatnak a bérleti feltételek, legalábbis ami a bérleti díjat illeti. Az első osztályú földterületek bérleti díja hektáronként nem egész 200 euró, ami jóval a piaci ár alatt van, hiszen magántulajdonosok akár 400 eurót is elkérhetnek egy-egy hektárért. Ez is közrejátszik abban, hogy nagy az érdeklődés az állami földekre. Emellett azt is el kell mondani, hogy a bérleti szerződést fel is lehet bontani, a termelőnek csupán idejében kell jeleznie ez irányú szándékát.
Ha a mezőgazdasági felügyelőség a terepet járva, vagy bejelentés alapján azt tapasztalja, hogy az adott gazda bérli a földet, miközben nincs meg a megfelelő jószágállománya, abban az esetben komoly szankciókra számíthat.
A bérlők különböző nehézségekkel nézhetnek szembe.
Noha a vagyon-visszaszármaztatásnak 2018 végéig be kellett volna fejeződnie, a városi közigazgatáshoz még ez év októberében is érkezett olyan határozat, amelynek értelmében az egykori tulajdonos jogutódja visszakapott bizonyos földterületet. Azoknak a gazdáknak, akik tíz évre bérbe veszik az állami földet, nem kell félniük attól, hogy a tulajdonosváltásakor gondjaik merülnek fel, hiszen a minisztérium ezt is szabályozta. Az új tulajdonos három évig nem tud semmit kezdeni a bérlővel. A bérlő az új tulajdonosnak nem köteles magasabb bérleti díjat fizetni, mint amennyit az államnak fizetett. Az állam azonban azt nem tiltja, hogy közös megegyezés alapján magasabb legyen a bérleti díj. Ugyanakkor az új tulajdonos szempontjából fontos, hogy ő sem kaphat kevesebbet a bérlőtől, mint amennyit az az államnak fizetett. Az új tulajdonos és a bérlő három év múlva újratárgyalhatja a szerződés feltételeit immár az állam nélkül.
Az is előfordulhat, hogy a termelő a licitáció után olyan földterületet vesz bérbe, amelyről kiderül, hogy például egy épület, erdő, út, csatorna van rajta. Ebben az esetben a bérlőnek nincs más feladata, mint hivatalos földmérővel kiméretni a területet, és az általa kiadott jegyzőkönyv alapján a bérlő kérvényezheti a szerződésmódosítást, és csak a megművelhető földterületre fogja fizetni a bérleti díjat.
