2024. szeptember 14., szombat

Farsang farkához értünk

Télűző mulatság a topolyai tájház udvarán

Február 25-én tarka, jelmezes felvonulással vette kezdetét a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat farsangi ünnepsége. A felvonulók a Rendezvények terén gyülekeztek, majd innen indultak a tájház udvarára, ahol a farsangi mulatság folytatódott. A tájház udvarán kezdetét vette a valódi mulatság. Zeneszó, forralt bor és fánk illata, valamint jelmezbe öltözött farsangolók fogadták azokat, akik itt kapcsolódtak be a télűző mulatságba.

Reméljük, a hétvégén megtartott télűzés hatékony volt, és végre örülhetünk a jó időnek, a tavasznak (Sihelnik József felvétele)

Reméljük, a hétvégén megtartott télűzés hatékony volt, és végre örülhetünk a jó időnek, a tavasznak (Sihelnik József felvétele)

A résztvevők között szép számban akadtak gyerekek, de a középkorosztály és az idősebbek sem maradtak ki a vigadalomból.

A Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat elnöke, Kovács László elégedetten beszélt a rendezvényről:

– Negyedik alkalommal került megrendezésre a hagyományos farsangi felvonulás. Nagyon örültünk, hogy az időjárás is kedvezett. Természetesen annak is örülünk, hogy szép számban akadtak érdeklődők. Az egészen kis gyerekektől a nyugdíjas korosztályig vannak résztvevőink, és elég sokan öltöttek jelmezt magukra. Régebben nagy jelentősége volt ennek a farsangolásnak. Abban az időben úgy tartották, hogy aki a farsangi időszakban nem talált magának párt, az abban az évben már nem házasodik meg. Tehát nemcsak télűző, tavaszváró, hanem párválasztó jelleggel is bírt ez az ünnepség. Mi már csak hagyomány jelleggel őrizzük, a kultúránk része, amit igyekszünk ápolni, gyakorolni, a fiatalabb generációknak bemutatni és átadni, hogy ne merüljön feledésbe. A kiszebábu égetése, a nagybőgő eltemetése mind-mind része volt ennek a farsangi rituálénak, és jellemző volt nemcsak a mi vidékünkre, hanem egész Bácskára, annyi különbséggel, hogy ezt húshagyó kedden éjfélkor végezték, akkor, mikor ténylegesen lezárult a farsangi időszak, a mulatság. A nagybőgő eltemetése azt szimbolizálta, hogy egészen a feltámadásig nem rendeztek zenés mulatságokat, bálokat, lakodalmakat, vagyis a Nagyböjt időszakában tilos volt a mulatozás.