Az idén jubiláris huszadik alkalommal tartottak mézvásárt és mézszentelőt a Topolyai Napok rendezvénysorozat záróakkordja keretében. A mézkülönlegességek, a kézműves, illetve helyi termékek mellett virágokat, szobanövényeket, egyedi és más érdekességeket is kínáltak. Az esős idő ellenére sokan voltak, de a látogatók száma persze valamivel elmaradt a megszokottól. A rendezvényt Saša Srdić, a községi képviselő-testület elnöke nyitotta meg, majd pedig ft. Szakály József címzetes prépost, topolyai plébános, illetve a pravoszláv egyház képviseletében Đorđe Cvijanović atya szentelték meg a mézet.
A jelen lévő méhészek elmondták, hogy az aszályos év nekik sem kedvezett igazán, de nem járt olyan súlyos következményekkel, mint a szántóföldi növénytermesztésben. A tarlókon az aszályos időjárás miatt idén is kevesebb nektárt gyűjtöttek a szorgalmas kis rovarok. A repce, az akác és a napraforgó viszont viszonylag jól mézelt. A szárazság egyik mellékhatása a méz magasabb szárazanyag-tartalma, ami kedvező tulajdonság. Az aszály nem kedvezett a növényi kultúrákban a kórokozók, betegségek terjedésének sem, ezért a gazdálkodók kevesebb vegyszert használtak. Ezúttal nagyobb méhpusztulás nem történt, de most is voltak sajnos, akik például a repcét virágzásban a méhekre is ártalmas szerekkel kezelték. Összességben azonban a szokásosnál kevesebb növényvédő szert használtak, ami szintén a méz minőségének javulásához járult hozzá.
Szakály József atya mézszentelőjét a színpadról követték a szervezők és a Bambi Iskoláskor Előtti Intézmény ovisai, óvodapedagógusai (Fotó: Tóth Péter)
Mirko Spasojević, a községi méhészegyesület elnöke a megnyitón azt a jelmondatot hangoztatta, miszerint: Fogyasszuk a mézet táplálék gyanánt, hogy ne kelljen mézet ennünk gyógyszerként! Elmondta, hogy ez a jubiláris huszadik mézvásár, ugyanakkor a községi méhészegyesület is az egyik legrégebbi civil szervezet a községben. Ez a jubileum is csak egy újabban megkezdett számítás szerint érvényes, ugyanis 1936-ban szervezték meg ugyanezen a területen az első mézvásárt. A folytatásban kiemelte, hogy mintegy 800 kilogramm mézet osztottak szét az elmúlt évben a gyermekeknek, betegeknek, rászorulóknak. Rendszeresen részt vesznek a községi fásítási akciókban, valamint segítik a mézelő növények elültetését. Együttműködnek az óvodákkal a beporzást végző hasznos kis rovarok tartásának és a környezettudatos életmódnak a népszerűsítésével a legkisebbek körében.
A Felvonulási téren helyi és környékbeli kiállítók kínálták portékájukat. Az esős idő ellenére nagy volt az érdeklődés, a pergetett és a lépes mézen kívül méhészeti felszerelést, valamint kézműves termékeket is vásárolhattak az érdeklődők. A hagyományos mézeken kívül a különféle ízesítésű, például csokoládés, mentás, földimogyorós, ánizsos, bodzás mézet, valamint mézes pogácsákat, likőrt, pálinkát, bort is kóstolhattak az érdeklődők. Fajtától függően általában 800–1200 dinárba került egy kilogramm méz. Legdrágább az akácméz, legkedvezőbb ára a legtöbb méhész standján a repceméznek és a vegyes virágméznek volt.
