Festett, karcolt, hímzett, írott tojások Kollár Ilona kiállításán
A húsvét a megújulás és újászületés ünnepe, amelyet negyvennapos böjt előz meg. Ma már nemigen érezzük át a böjt súlyát és szerepét. Valamikor böjt idején leginkábba szeretet, a szerénység és a meghittség jutott kifejezésre. Egyfajta önelszámolást is jelentett. A húsvéti misztériumot ugyanis csak a beavatottak érthették meg, és a beavatásnak a módja volt a böjtölés. Legtöbb helyen vizet és kenyeret, valamint magvakat fogyasztottak A hal fogyasztását később, amikor erre megteremtődtek a gazdasági feltételek engedélyezték—mondta többi között dr. Szőke Anna azon az előadáson, amelyet a kishegyesi falunap alkalmával tartott a húsvét jelentéséről és a hozzá fűződő szokásainkról.
A néprajzkutató szerint Kishegyesen szokás volt a nagyszombati virrasztás, mindkét temetőben a kereszteknél várták meg a feltámadást. Húsvét hajnali szokás volt Jézus keresése a határban. A barka a virágvasárnapi pálmaágakat helyettesíti, mivel errefelé nincsen pálmafa, de a megszentelt barkát nem dobták el, hanem felakasztották a kapura, eltették az eresz alá vagy az istálóba, mert az volt a hiedelem, hogy gyógyító ereje van és megvéd a villámcsapástól. Sajátos kishegyesi szokás volt a tyúkok lilára festése nagypénteken. Ez valószínűleg a gyászt volt hivatott jelképezni, hiszen a katolikus egyházban a lila a gyász színe.
A húsvét egyik legismertebb jelképe a színesre festett tojás. A tojás ősidők óta a termékenység jelképe, festésük díszítésük az ókorra nyúlik vissza. A néprajzkutatók szerint valószínűleg keleti eredetű. Magyarországon nagyon sok díszített tojást találtak a kundombokon végzett ásatásokon. A színezése is szimbolikus jelentést hordoz: a piros szín ugyanis Jézus vérét jelképezi a kereszténységben, de a magyar néphitben a piros gonoszűző szín is.
A kishegyesieknek az előadást követően alkalmuk volt megtekinteni Kollár Ilona népművész festett karcolt hímzett és írott húsvéti tojásainak gyűjteményét, amelyben 28 tájegység motívumait dolgozta fel.
