A Szabadkai Tejgyár a hónap végétől nem veszi át a kishegyesi termelőktől (sem ) a tejet. Az utóbbi években a kormány serkentette a termelőket a minőségi magas tejhozamú állomány megteremtésére. Azok, akik belevágtak állami kölcsönből az állomány javításába, most többszörösen bajba kerülnek.
Arról kezdtük a beszélgetést Bácsi Gábor agrármérnökkel, a kishegyesi gazdasági és mezőgazdasági osztály vezetőjével, hogy valamelyest módosult a terület alapú támogatás rendszere, és ezt azt jelenti, hogy a jövőben csak az kap ilyen alapon állami támogatást, aki a földművesnyugdíjat is fizeti.
-A minisztérium arra hivatkozik, hogy a ténylegesen is csak a mezőgazdaságból élő háztartásokat hajlandó támogatni. Ennek kedvezőtlen következményei lehetnek a mi községünkben is, mert sok olyan kétlaki munkás és termelő van, aki munka nélkül maradt, négy öt hektártól többet nem művel de gyakorlatilag ebből tartja fenn magát. Nekik is a támogatás révén lehetőségük volt arra, hogy a támogatásból befolyó pénzt műtrágyára, vagy olyan agrotechnikai műveletekre költsék, amelynek köszönhetően jó termelési eredményeket tudtak elérni. Ez a megvonás őket érzékenyen érinti—mondja Bácsi Gábor.
A szakember szerint azonban sokkal nagyobb gondot jelent a községben az, hogy a Szabadkai Tejgyár beszünteti Kishegyesen a tej felvásárlását.
-A tejgyár nem hajlandó február 28-a után Kishegyesen átvenni a tejet a kistermelőktől. Egyelőre nem tudni, hogy ez az egyoldalú lépés milyen reakciókat vált ki a termelők körében, de biztos vagyok benne, hogy a parasztok reagálni fognak. Nagyon sok kisebb háztartás esetében éppen a tejtermelés jelentette a mindennapi bevételt, hiszen a gabonáért, a búzáért, vagy kukoricáért legfeljebb évi két alkalommal kaphattak pénzt. Azt mondják túl sok a tej és nem tudják feldolgozni az eddigi mennyiséget s ezért kénytelenek megszakítani a kapcsolatatot a kisebb beszállítókkal—mondja Bácsi Gábor.
Az osztályvezető szerint azonban nemcsak a közvetlen bevételkiesésről van szó.
-Az utóbbi években a kormány is serkentette a termelőket a minőségi magas tejhozamú állomány megteremtésére. Azok tehát , akik belevágtak állami kölcsönből, az állomány javításába, most többszörösen bajban lehetnek, mert nemcsak a tej nem kell és emiatt nem lesz bevételük, hanem a felvett kölcsönöket sem tudják törleszteni. Éppen az ilyen viszonyulás miatt nem lehet majd komolyabb eredményeket várni a minisztérium más akcióitól sem. Az állattenyésztéshez hasonlóan nem egy éves, hanem sokéves távlatra való tervezést jelent a szőlő- és a gyümölcsültetvények létesítése, amelyet a kormány szintén meghirdetett. Szinte biztosra vehető, hogy a termelők sokkal óvatosabbak lesznek a kormány igéreteivel kapcsolatban, vagyis nemigen veszik igénybe a kedvezőnek mutatkozó hiteleket, ha azután magukra hagyják az embereket. Azt kell tehát mondani, hogy sajnos az aki kölcsönökkel terhelte termelését, nagyon rosszul járhat—mondja az osztályvezető.
