Nem érte számottevő fagykár az őszi vetést (Papp Imre)
Komolyabb fagykár nem érte az ősszel elvetett kalászosokat, annak ellenére, hogy nem védte a vetést a hótakaró. Néhol látszik egy két levél károsodása, elfagyása, de a növény ezt tavaszra gyorsan kiheveri.
A termelők szokásos téli összejövetelein a szakemberek elsősorban arra figyelmeztetnek, ami valójában évek óta gond, hogy a vetésen ugyan még nem látszik, de bizonyos, a későbbiekben nagyon is meg fog mutatkozni, különösen a hozam tekintetében, ha a termelő nem elenőrzött vetőmagot használt, hanem a padlásról vetett és az anyagiak hiányában kihagyta az alaptrágyázást. A tápanyaghiány és a betegségektől való védelem biztosan gondot fog okozni.
Jelenleg a legfontosabb művelet a fejtrágyázás és a rágcsálók elleni védelem. A rágcsálók ugyanis nagyon elszaporodtak s amennyiben nem történik meg az irtásuk nagyon nagy kárt tudnak tenni a vetésben. A fejtrágyázással lehetne ugyan javítani a növények tápanyagellátásán, de előtte sokkal célszerűbb lenne talajvizsgálatot végezni, különösen azoknak akiknek többhektáros területük van bevetve egy helyen. Ha ugyanis valaki akár egy 10, vagy 20 hektáros parcelláról visz mintát elemzésre az 1200 – 1300 dináros vizsgálat kifizetődik, mert a termelő pontosan tudja, miből mennyit kell elszórni. A sok nitrogéntől ugyanis vagy megdől a termés, vagy csökken a hatása a növényre. Ezekre természetesen kihatással van az is, hogy milyen kultúra után történt a vetés. Ha a mostani búzaföldben előtte napraforgó volt, akkor nagyobb a nitrogénhiány, a cukorrépa után pedig a legjobb az előtrágyázás.
Az ősszel egyébbként a kishegyesi községben is a korábbiakhoz viszonyítva több árpa és búza került a földbe. A termelők szerint elsősorban azért, mert e kultúrák esetében a legkevesebb a befektetés, termelési költségek és munkaerő szempontjából is és bár nem mindig megfelelő az ár a sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy még így is kevesebb a kockázat mint más kultúrák esetében és az álattenyésztésben. A termelők tapasztalatai szerint egyébként eddig az olajgyárak nem nagyon jelentkeztek kínálataikkal, a cukorrépa nem tűnik olyan jól jövedelmezőnek mint évekkel ezelőtt, a szójatermesztés ezen a vidéken pedig , figyelembe véve, hogy rendszerint akkor köszönt be a legnagyobb hőség és szárazság, amikor a szójának a leginkább kellene a csapadék, a termesztés tehát igen nagy kockázattal jár.
