A szombati rendezvénysorozat nem szorítkozik kizárólag Csépe Imre munkásságára és annak taglalására, hiszen ezt a munkát az emlékbizottság az elmúlt 40 esztendő alatt többször is feldolgozta.
– A Nyelvünk és kultúránk című folyóiratban megjelent a Csépe-napok teljes története 2007-ben. A Csépe-napok első évtizedét korábban már feldolgoztuk, és egybegyűjtöttük az értekezéseket.
Mi hiánypótló tevékenységként arra törekszünk, hogy az ELTE-ről az egyetemi hallgatók tanáraikkal együtt és a környékbeli községek képviselői ellátogathassanak a rendezvényre. Maga a rendezvény délután 15 órakor veszi kezdetét az emléktábla megkoszorúzásával, majd ezt követően az irodalomkedvelők részt vehetnek a Csépe-napok ünnepi ülésén, amelyen Nikowitz Oszkár nagykövet megbízottja és dr. Frindik Celluska Erzsébet fognak szólni. Az értekezések keretében dr. Fodor Katalin budapesti egyetemi tanár a tájnyelvi tulajdonságokról értekezik, Lábodi Károly, az eszéki egyetem tanára pedig a horvátországi magyarság értékeiről tart előadást. Dr. Zellei Erzsébet egyetemi tanár az nyelvjárások gyűjtéséről számol be. Megszívlelve a korábbi követeléseket, hogy foglalkozzunk minden kishegyesi író, közíró munkájával, mi ezúttal az ellen-Petőfiként ismert Hiador, vagyis Csabai István, Cziráky Imre és Skallák Illés műveivel foglalkozunk. Terveink között szerepel egy, a Vígh Rudolf által összegyűjtött nevek emléktáblájának kidolgozása – mondta a szervező, dr. Csordás Mihály a szombati rendezvényről, amely tehát Csépe Imre emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődik a könyvtár előtt, majd a tanácskozás következik a községháza nagytermében, 17 óra 30 perckor pedig a hegyesi csata emlékművénél megemlékeznek az aradi vértanúkról.
