Célegyenesben a temerini Vince-napi nemzetközi borfesztivál, amelyet immár 16. alkalommal rendeztek meg. A kezdet szerény volt, amikor néhány temerini amatőr borász elhatározta, hogy megméretteti borkészítői tudományát, és borversenyt szervezett. Az utóbbi években a verseny valódi fesztivállá nőtte ki magát. Nem is annyira a rendezvények számát illetően, inkább a résztvevők magas száma és a borminőség javítását felvállaló igyekezet miatt. Ma már kevés Temerinben az olyan ember, aki borkészítéssel foglalkozik, és ne ismerné a készítési technológia alapszabályait, és ne állna ki a kulturált borfogyasztás mellett.
Miután megtörtént a versenyborok mintáinak átvétele, az elmúlt hét végén megtörtént a zsűrizés is. Bizony, nem gyakran fordul elő – talán csak Temerinben évente egyszer – hogy ennyi kiváló és diplomás borszakértő találkozzon egymással. Többen már ismerősként köszöntötték egymást, és nem jelentettek akadályt a nyelvi különbségek sem. A borbírák nagy csapata most is Magyarországról érkezett, de szép számban voltak hazai, romániai, horvát és moldáviai borbírák is.
A szervezők mintegy száz szakértőt kértek fel a feladat végzésére, közülük 74 eleget is tettek a felkérésnek és 5-6 fős csoportokban kóstolgatták, vizsgálgatták, osztályozták a felszolgált borféleségeket. Érdekességnek számít, hogy minden csoportban legkevesebb három ország borbírája kapott helyet, ami teljes nemzetköziséget szavatolt. Volt is dolguk, mert nem kevesebb mint 592 mintát kellett értékelniük. Fajtánként: 233 fehérbort, 257 vörösbort, 60 rozét, 17 siller bort, 13 csemegebort és 12 gyümölcsbort.
Az elbírálás kezdete előtt Ternovácz Tibor, a Kertbarátkör elnöke köszöntötte a bírákat és a vendégeket, majd összefoglalta a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos, a vidékünkre és a tavalyi évre jellemző tapasztalatokat. Elmondta, hogy borász szemszögből a múlt év igen érdekesen alakult, mivel vidékünkön rég mértek mínusz 27 Celsius-fokos fagyot, ami a szőlőnek igencsak ártott. Ezt követően volt még egy húsvéti fagy áprilisban, ami ugyancsak megviselte az ültetvényeket, nagyon sok tőke elhalt. Ami megmaradt, az kapott egy komoly aszályos nyarat, ami azt eredményezte, hogy permetezni nem kellett, a szőlő cukorfoka és minősége pedig kimagaslóan jónak alakult. Ebből az alapanyagból az emberi tudás, illetve nem tudás, hogy mit készített, azt a nemzetközi zsűrinek a feladata elbírálni.
Horváth László, a zsűri elnökének eligazító utasításai után a kézimunka szakkörök segítőkész tagjai felszolgálták a zsűrinek az első, irányadó úgynevezett belövőbort, ami egy Bácska nevű fehér bor volt, a Kertbarátkör borász csoportjának készítésében. A zsűri a bort közepes minőségűnek, erős bronz, illetve gyenge ezüst érmesre taksálta. Ez a bor volt a későbbiekben a mérce a többiek viszonyításában.
Bár a hivatalos eredményhirdetés majd csak január 19-én, szombaton lesz, amikor is művelődési rendezvényekkel fűszerezett nagyszabású borkóstolást szerveznek a sportcsarnokban, a Kertbarátkör internetes honlapján előzetesen közzéteszik az eredményeket.
