2024. július 18., csütörtök

Készenlétben a civil szolgálatosok

A gyakorlaton sebesültek, sérültek mentését, különböző tüzek oltását, gátépítési módszereket stb. láthattak az egybegyűltek

Majd a katonaságban megnevelnek – mondogatták régebben az öregek a magukkal nem bíró, zabolátlan fiúknak. Az intelemben volt is némi igazság, a hadsereg – mint olyan – valóban a civil szabályoktól eltérő törvények szerint működött mindenhol, és a „kerítés mögött” valóban megváltoztatták az ifjak életét.

Tűzoltás poroltóval (Fotó: Dávid Csilla)

A mai, korszerű társadalmak irányvonalát követve hazánkban is lekicsinyítették a „kerítés” jelentőségét, a katonaság többé nem elkerülhetetlen rossz, manapság csak azok szolgálnak fegyverben hagyományos bakaidőt, akik akarnak. A fiatalok többsége az ún. civil szolgálat mellett dönt, amelyet katonaságnak csúfolnak ugyan, de lényegében nem sok gyakorlati köze van ehhez az institúcióhoz. Egy év szolgálati idejük alatt puskát nemigen látnak, sorakozóról, zászlóemelésről, őrségről pedig nem is hallanak. Mindezek helyett közvállalatokban, egészségügyi és egyéb közintézményekben dolgoznak többé-kevésbé rendes munkaidő keretében, ingyenes – vagy majdnem ingyenes – munkaerőként. Újabban a civil szolgálatos fiatalokat kiképezik bizonyos hasznos tudnivalókra, elsősegélynyújtásra, tűzoltásra stb. Egy ilyen kiképzési bemutatón vehettünk részt a múlt hét végén az újvidéki rakparton.

A gyakorlaton – amelyet március elseje, a polgárvédelem nemzetközi napja alkalmából szerveztek meg a vasúti híd feljárójának közelében – mintegy 120 civil szolgálatos fiatal vett részt, sebesültek, sérültek mentését, különböző tüzek oltását, gátépítési módszereket stb. láthattak az egybegyűltek. Jelen voltak a Vode Vojvodine közvállalat, a tűzoltóság, a Šajkaška társadalmi vállalt, az újvidéki Vöröskereszt és egyéb szervezetek profi tagjai is, akik a civil szolgálatos fiatalok tevékenységét koordinálták.

A fiatalok a hídról – csomóba kötött kötelek és hordágy segítségével – rögzített bábut, azaz sebesültet – eresztettek a mélybe, ezzel szimulálták a magasabb épületekből történő mentés technikáját. Az égő toronyházakból azonban aligha lehetne ilyen módszerrel kimenteni a sérülteket, az ilyesmihez az újvidéki tűzoltóság, hidraulikus platformmal ellátott emelőliftjét használják, amelynek segítségével 42 méter magasságból, azaz akár a 16. emeletről is kimenthetik az embereket, a szerkezet – amelyet ugyancsak láthattak a gyakorlat résztvevői – ára háromnegyed millió euró.

A búvárok bemutatták legújabb felszereléseiket, amelyek igen gyorsan használódnak, és 2-3 év múlva már semmire sem hasonlítanak. A legújabb búvárruhák – amelyekbe már kommunikációs rendszert is építettek – 1200 euróba kerülnek, 33 kilósak, és akár öltönyben is beléjük bújhatunk, mégsem leszünk vizesek. A Deutz gyártmányú, 68 kW-os dízelmotorral szerelt szivattyú árvíz esetén egész tavakat képes kipumpálni egy nap alatt, másodpercenként fél köbméternél is több vízzel birkózik meg. Hazánkban 30 ilyen van, de ha tudjuk, hogy például Magyarországon 130 hasonló pumpa várja készenlétben az árvizeket, akkor világossá válik, hogy polgárvédelmünket fejleszteni lehetne. A géppel homokzsákok is tölthetők, olyanok, amilyenekből a gyakorlat során a civil katonák pár méteren gátat építettek. Olyan gátat, amilyennel 2005-ben is megvédték Újvidéket az árvíztől, akkor negyedmillió zsákot raktak le a város körüli partszakaszon.