Újvidék ivóvízellátását a múlt nyáron nagyban megnehezítette az, hogy baktériumszennyezettség miatt lekapcsolták a rendszerről a töltés mellett lévő szivattyúkat, így a vizet csak a kőolaj-finomító közelében lévő szivattyútelep biztosította.
(Fotó: Dávid Csilla)
Szerdán az egyik, Strand közelében lévő szivattyút visszakapcsolták a rendszerre, így most két pumpa működik itt, hármat pedig április folyamán csatlakoztatnak. Ezek a vízpumpák másodpercenként 80 liter vizet szivattyúznak a rendszerbe.
Branko Bjelajac, a Városi Vízművek igazgatója sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a szivattyúk visszakapcsolása után minden készen áll a nyárra, amikor a vízfogyasztás megnövekszik. A csúcsfogyasztás – meglepő módon – nem júniusban vagy júliusban tapasztalható, hanem májusban. Ez a tény is arra mutat rá, hogy ésszerűtlenül bánunk az ivóvízzel, ami nagyrészt az alacsony árral magyarázható.
A sajtótájékoztatón a német KfW Bank illetékesei elmondták, hogy a nyáron befejezik a Felszabadulás sugárút alatt húzódó vízvezeték felújítását, és emlékeztettek arra, hogy noha ez a bank valóban sokat – ebben az évezredben már 12,5 millió eurót – fektetett az újvidéki vízvezeték és fűtésrendszerbe, a felújított vezetékeket karban kell tartani, amihez pénz kell. Ezért mindenképp növelni kell az ivóvíz-szolgáltatás díját, a Városi Vízművek csak így juthatnak elegendő pénzhez. Az elemzés azt mutatja, hogy 37 százalékos díjnövelés lenne indokolt. Újvidéken az ivóvíz évek óta nem drágult jelentős mértékben, az a nyolc százalékos áremelés, amelyet az önkormányzat jóvá hagyott a Vízművek számára, a gyakorlatban nem sokat jelent. Bjelajac igazgató szerint nem becsüljük meg kellőképpen az csapból folyó ivóvizet, amelynek literje most 2-3 parába kerül. Ha nem drágítanának, könnyen megtörténhet, hogy nemsokára még klórra sem lesz pénzük...
