Az új városi hatalom állításait megcáfolva a polgárok bizalmát a májusi választásokon megszerző Demokrata Párt újvidéki bizottsága közleménnyel reagált – ebben részletezik, hogy mi történt a demokraták által vezetett közvállalatokban az elmúlt időszakban, káderfelvétel terén. Az új hatalom azzal vádolja őket, hogy az elmúlt tíz napban, amikor érezték, hogy inog a talaj a lábuk alatt, tömegesen állították munkaviszonyba kádereiket azokban a közvállalatokban, amelyekben erre lehetőségük volt.
A Köztisztasági Vállalatban 2012. július 2-a és szeptember 12-e között 11-gyel csökkent a dolgozók száma. Júliusban különböző feladatokon összesen 798 munkás dolgozott ebben a közvállalatban, szeptember 14-én ez a szám 787-re csökkent. 32 olyan munkás számára, akiket az ifjúsági munkaközvetítő szervezeten keresztül foglalkoztattak már legalább 5 éve, ideiglenes, 90 napra szóló munkaviszonyt létesítettek. A munkásoknak kifizettek minden járandóságot, összesen 130 millió dinárnyi összeget, a pozitív ügyvitelt 70 millió dinárral javították.
A Poslovni prostor közvállalatban 2 személyt állítottak munkaviszonyba, a dolgozók járandóságait kifizették, új adósságokat nem halmoztak fel 2008-hoz viszonyítva. Kibővítették a közvállalat tevékenységi körét oly módon, hogy megvásárolták a csődbe jutott Zvezda filmvállalatot.
A Városi Kertészetben az említett időszakban nem vettek fel senkit sem munkaviszonyba, a munkásoknak két bért fizettek ki. 2008-ban a teljes bér 253 millió dinár volt, 2012-ben ez az összeg 263 millióra nőtt.
Az elmúlt hónapban az Informatika közvállalati tevékenység zavartalan elvégzésének érdekében felvettek két új munkást, két dolgozó ugyanis elhagyta a közvállalatot – az egyik más munkahelyet keresett, a másik nyugdíjba vonult. Az Informatika nyeresége az év első hat hónapjában 20 millió dinár volt, a tervezett 3 milliónál jóval több.
A demokraták szerint nem kell attól tartani, hogy a város érdekei veszélybe kerülnek, ugyanis a bér összegét egyik közvállalt esetében sem növelték meg. Ha nagyobb méretű munkába állítási folyamat történik, olyankor meg kell változtatni a közvállalatok ügyviteli tervezetét, ez pedig csakis a képviselő-testületi üléseken történhet meg költségvetési átütemezéssel. Csak így lehetne előteremteni azt a bérösszeget, amelyből az újonnan munkába állított dolgozókat ki lehetne fizetni. Világos tehát, hogy egyik közvállalat üzleti érdeke sem került veszélybe, ez ugyanis a megfelelő jogi eljárás nélkül elképzelhetetlen!
