2024. december 22., vasárnap
VOLT EGYSZER EGY ÚJVIDÉK (291.)

Az újvidéki szegény sorsú nők védelmezőjéről

Valamikor a kilencvenes években fordult hozzám Gordana Stojaković az újvidéki nők történetével való foglalkozásának legelején azzal a kérdéssel, hogy mit is tudunk Nemesányi Adélról, az újvidéki Állami Polgári Leány Iskola igazgatónőjéről és tanáráról. Akkor csak életrajzi adatait tudtam megosztani vele. Azóta azonban Nemesányi Adél Újvidék nőtörténetének egyik emblematikus alakja lett, az életrajzi adatai is kibővültek, és a több évtizedes, újvidéki tevékenységére és fáradhatatlan nőnevelői ténykedésére is fény derült. Igaz, hogy nem Újvidéken született, de élete és munkássága legnagyobb részét itt töltötte. 1857-ben Liptószentmiklóson született.

Iskoláit szülőhelyén, Pozsonyban és Budapesten végzete, majd Székesfehérvárra került, ahol a Leány Iskolában tanított. Az újvidéki Állami Polgári Leányiskola igazgatójának 1884-ben nevezték ki, akkor 27 éves volt. Ez a magyar tannyelvű főiskola lett Nemessányi Adél „életműve”. Igazgatósága alatt a tanulók száma növekedett, ő maga pedig nemcsak a gyakorlatban, hanem elméletben is foglakozott a nők oktatásának és emancipációjának a kérdéseivel. Újvidéken az Arany utcában élt, foglakozásának az iskola igazgatóságot írták be. Az is igaz, hogy rajta kívül Újvidéken még két helyen éltek családok Nemessányi vezetéknévvel, és mindkét család a Felvidékről költözött ide, mert a családtagok többsége Liptó Szentmiklósról származott, egy személyt kivéve, aki Besztercebányán született, és nem kizárt, hogy rokonságról van szó.

A szakirodalom úgy tartja, hogy Nemessányi Adél ritka kivételezett volt, mert nőként iskolaigazgatónak nevezték ki. Emellett azonban a Mária Dorothea Egylet megalapítójaként és elnökeként is számon tartják, amely a tanítónők ágazati szerveződését is segítette. Ezért nem kell csodálkozni azon, hogy szakmai tudása nem maradt észrevétlen, mert 1913 nyarán Őfelsége, a „polgári leány iskola derék igazgatónőjét” koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, amely a legnagyobb kitüntetés a közoktatásügy szolgálatában eltöltött, több évtizedes sikeres és érdemekben gazdag működésének, és valóban a legméltóbb, legfelsőbb elismerése volt. „Ma, amidőn már egy egész nemzedék nőtt fel N. Nemessányi Adél gondozó kezei alatt, amidőn nemcsak a leányka, ki jelenleg az iskola falai között tanulja a tudományt, hanem még édesanyja is N. Nemessányi Adél kezei alatt nyerte azt a kitűnő kiképzést… – Az ünnepség a Vigadó nagytermébem, a város intelligens közönségének csaknem teljes részvételével tartották meg”. Újvidék város nevében, a főispán megbízásából a kitüntetettet a polgármester, dr. Demetrovits Vladimir köszöntötte és adta át az arany érdemkeresztet, majd hosszan beszélt Nemessányi Adélról. Szerinte Nemessányi Adél, „a legnehezebb, a legrögösebb életpályát választotta, de a legmagasztosabb hivatást tűzte ki élete céljául… – a nemzet legdrágább kincsének és reménységének gondozását, a magyar ifjúság kiképzését választotta élete feladatául”. Ezt követően, Nemessányi Adél beszélt, az „emberképzés” magasztos munkájáról és a császár és király, „mindenre kiterjedő” figyelméről, és arról a kegyről, amelyben ő „igénytelen, csendesen, szerényen, minden hivalkodás nélkül dolgozó tanítónőnek működését” kitüntette. Beszédében arra is kitért, hogy a kitüntetés, tulajdonképpen mindazoké, így pályatársaié is, akik „a leányifjuság lelki világának kifejlesztését és nemesítését tűzte ki céljául”. A kitüntetés pillanatában, 1913-ban Nemesányi Adél már négy évtizede működött a pályán.

Az iskolában tanuló lányok „igazgató néninek” szólították és amikor 1933 szeptemberében 96 éves korában elhunyt, már a Thabita Evangélikus Nőegylet keretein belül létezett egy Nemssányi Adél Alap, amelybe, abban a szomorú pillanatban, a „volt evangélikus tanítványai és tisztelői” 1150 dinárt, adományoztak „koszorúmegváltás” címén. Nemessányi Adél az újvidéki Futaki úti temető evangélikus részében nyugszik. Napjainkban az újvidéki nők szerveződésének és emancipációjának kiemelkedő egyéniségeként lett Újvidék társadalomtörténetének is kiemelkedő és széles körben is ismert személyisége, akiről a városhoz tartozó Veterniken utcát is elneveztek.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás