A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében megépült maradéki Bárka Óvoda ünnepélyes átadásán Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Tisza Istvánt idézte, aki 1918 szeptemberében, a maradéki református templomban a következőket mondta: „Amíg Maradékon megmarad ez a hit, addig lesz itt magyarság.”
– E szavak több mint száz évvel ezelőtt hangzottak el, önök itt kitartóan ragaszkodnak magyarságukhoz, református hitükhöz, e kettő elég volt ahhoz, hogy a község nevéhez híven itt maradjanak, hogy erőteljes, magyar életet kezdjenek most, a 21. században. Ezt bizonyította az alapkőletétel, mindannyian örülünk annak, hogy ez az óvoda nemcsak óvoda, hanem szórványközpont is egyben. Maradék mindig is, de mostanában egyre inkább a szerémségi magyarok végvára. A maradék szó is ezt jelképezi – mondta egyebek között az államtitkár az ünnepségen.
Az új, 600 négyzetméteres, közösségi központként is működő óvodát Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, Halász Dániel református lelkész és Potápi Árpád János adta át rendeltetésének (Fotó: Ótos András felvétele)
Potápi három évvel korábban jelen volt a református óvodaépület alapkövének letételekor is, meggyőződve a maradékiak azon megmaradásról szóló kitartásáról, amelyet az elmúlt évszázadokban, különösen az utóbbi száz évben tanúsítanak.
– A magyar kormánynak 2016 óta az a célja, hogy főleg a szórványvidékeken minden egyes magyar gyermek számára biztosítsa azt a lehetőséget, hogy magyar óvodában, magyar bölcsődében tanulják meg az alapvető, szocializálódási folyamatot, hogy az életüket magyar nyelven kezdjék el – mondta a magyar politikus.
A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében elkészült maradéki Bárka Óvoda ünnepélyes átadásán jelen voltak politikai és vallási élet kimagasló személyei, többek között Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Halász Béla szerbiai református püspök, Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke, Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Délvidéki és Diaszpóra Főosztályának vezetője, Szakállas Zsolt, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, a pravoszláv egyházat Siniša atya, a katolikus egyházat pedig Božidar atya képviselte.
Csepregi Attila iskolás Petőfi-verset szavalt, az óvodások alkalmi táncfellépéssel ünnepeltek. Kovács Hargita vezető óvónő nem lehetett jelen, mert elkísérte a maradéki iskolásokat a Balatonra táborozásra. A fellépő kicsiket Csordás Vivien óvónő vezette (
Felszólalása során Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár említést tett arról is, hogy a Kárpát-medencében mostanáig csaknem 1000 óvodát újítottak fel, ezek egyharmadát teljesen újjáépítették, azaz új óvodákat építettek. Ugyanez az arány érvényes Vajdaságra is, itt a maradéki óvoda a második, új óvoda. – A szabadkai Vackor óvoda volt az első, hamarosan még egyet átadunk. Emellett 44 óvodát felújítottunk, számos játszóteret is átadtunk, akárcsak óvodai programokat a dolgozóknak. Gratulálunk az itteni, református egyháznak, a tiszteletes úrnak, aki az elmúlt évtizedben megmozgatta az itteni, magyar közösséget – hallottuk Potápi Árpád Jánostól, aki bejelentette, hogy őszre, a járvány enyhölését követően ismét beindul a Petőfi-program.
ÚJRAÉLED A MAGYAR OKTATÁS SZERÉMSÉGBEN
1951-ben 22 magyar iskola volt Szerémségben, 1978-ban ezeket bezárták. – A reformáció számára minidig fontos volt az oktatás, a nevelés. 2013-tól a reformátusok összefogásának köszönhetően hétvégi óvodákat szervezhettünk, ugyanebben az évben a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával beindult az Iskolabusz-program is, amely az újvidéki iskoláztatásban játszott nagy szerepet. 2015-ben megnyílt egy helybeli, összevont tagozat, amely hála Istennek, ma is létezik. A szórványközpont gondolata azokban az években fogalmazódott meg bennünk, azért épült fel, hogy a maradékiak és a szerémségiek közösen használhassuk – emlékeztetett Halász Dániel református lelkész, aki 2012-től viseli gondját a maradéki magyar hitközösségnek.
(Fotó: Ótos András felvétele)
A BÁRKA BÁRKIT BEFOGAD
Csordás Vivien óvónő szerint most, az új épületben nagyon sok lehetőség nyílt meg a gyermekekkel történő foglalkozás tekintetében, mindennapjaik változatossá és színessé váltak. – Szeretek itt dolgozni. A gyerekek jól érzik magukat, hosszú távon ez mindenkinek megfelel. Nagyon sok új segédeszközt kapunk, az oktatás minden területén kihathatunk a kicsik érzelmi világára, fantáziájára, kreativitására. Igyekszünk szinte csak magyarul beszélni velük, szerbül csak akkor, ha tényleg nem értenek valamit. Az új segédeszközök ebben a kommunikációban nagyon hasznosak. Játékosan rávezetjük őket arra, hogy megjöjjön a kedvük a magyar nyelvhez. A Bárka óvoda mindenki előtt nyitva áll, mindenkit befogad, a gyerekek, miután elhagyják a pelenkát, két-három éves koruktól már jöhetnek hozzánk – ha magyarul beszélnek, ha szerbül. Három tisztán szerb anyanyelvű gyermekünk van, a többség azonban ért magyarul. 13 kicsivel foglalkozunk, de több gyerek számára is van hely – magyarázta az óvónő.
(Fotó: Ótos András felvétele)
ERŐS ANYAORSZÁG
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a szórványok szórványában magyarul tanulni azt jelenti, hogy megmaradni magyarnak.
Az új, 600 négyzetméteres, közösségi központként is működő óvodát Pánczél Károly országgyűlés képviselő Halász Dániel református lelkész és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át rendeltetésének (Fotó: Ótos
– Sikerült óvodát és iskolát nyitni, ennek jelképes üzenete van, hiszen a megmaradásról, a jövőről,
de mindenekelőtt a fiatalokról szól. Az anyanyelv megőrzéséről szól, arról, hogy tudják-e újratanulni. Van esély arra, hogy ne csak identitásunkban, őseink iránti tiszteletből maradjunk meg magyarnak, hanem anyanyelvünkben és hitünkben is. A maradéki óvoda átadása azt jelenti, hogy egy nagyon erős anyaországunk van, egy olyan, kiépített szervezeti hálónk van, amelyben helye van minden szórványközösségnek – véli a MNT elnöke.
