Napjainkban világszerte komoly gondot okoz a légszennyezés mértéke, és tavalyelőtt a világ egyetlen országa sem tudta tartani a légszennyezettségi határértéket. Európában a legrosszabb levegőt Montenegróban mérték, de Szerbiában is visszatérő problémának tekinthető a légszennyezés.
Egyes felmérések szerint az ország számos városában gondot jelent ennek a mértéke, a főváros pedig nemegyszer, különösen a téli időszakban felkerül a világ legszennyezőbb levegőjű városainak listájára. Zentán szerencsére egyes médiumok állításával, illetve a közösségi oldalakon megjelent pontatlan adatokkal szemben egyáltalán nem tekinthető rossznak a légszennyezés mértéke – nyilatkozta lapunknak Lőrinc Király Lívia környezetvédelmi felügyelő, aki elmondta, hogy a város területén a zentai önkormányzat több mint tíz éve méri a környezetszennyezés mértékét. Mérik a levegőben található kén-dioxidot, nitrogén-dioxidot, üledékanyagot, és ennek nehézfém-, vagyis ólom-, kadmium- és cinktartalmát. Mérik a teljes tömegkoncentrációt, a szuszpendáltrészecske-, tehát a TSP-tartalmat és a PM10 és PM2,5, vagyis a kis méretű részecskéket, azaz a levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskéket, amit népiesen szálló pornak nevezünk.
– A környékünk községeihez viszonyítva Zentán messzemenően több dolgot mérünk, mint másutt, és folyamatosan, egész évben mérjük a légszennyezés mértékét – jegyezte meg a környezetvédelmi felügyelő. Elmondta, hogy törvény szerint minden községnek kötelessége lenne egy levegőszennyezés-mérési programot kidolgozni, amit a környezetvédelmi minisztériumnak is el kell küldeni jóváhagyásra. Ha jóváhagyják, akkor a képviselő-testületnek is áldását kell adnia rá, és ez éveken keresztül így zajlik.
A zentai önkormányzat ezt évente meg is teszi, és ezen program alapján mérik a levegő szennyezettségét – mutatott rá Lőrinc Király Lívia. Elmondta, hogy a mérés a Kertek helyi közösség udvarában zajlik, és ezt a Nagykikindai Közegészségügyi Intézet végzi, ugyanis nekik van tanúsítványuk erre, és Zenta is ehhez a körzethez tartozik.
A mért adatokkal kapcsolatban Lőrinc Király Lívia elmondta, hogy a kapott eredmények általánosságban jók. Egyedül a levegőben lévő kis méretű részecskék esetében szokott túllépés lenni, de ez kizárólag a téli időszakra jellemző, és ritkán történik meg. Nálunk a levegőben lévő korom mennyiségét is mérik. Mivel Zenta ipara elenyésző, az illetékes szerint szinte nem is beszélhetünk az általuk kibocsátott szennyeződésről. Ennek egyik oka, hogy a nagyobb cégek szűrőberendezéseket szereltek fel, ugyanis a megszigorított környezetvédelmi előírások a gyárakat hatástanulmányok elkészítésére és azok alapján megfelelő intézkedések megtételére kötelezték. A kisebb vállalatokban a termelés mértéke nem éri el azt a szintet, ami komolyabb levegőszennyezéssel járna. Zentán az elmúlt esztendők kimutatásai alapján telente a fűtés miatt érzékelhető néha a légszennyezés, pontosabban ezért vannak olykor kilengések. Zentán a lakosok túlnyomórészt szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, és megtörténik, hogy nem megfelelő anyagokkal fűtenek – jegyezte meg Lőrinc Király Lívia, aki elmondta, hogy vannak, akik lényegében mindent eltüzelnek: legyen az műanyag, nejlon, egy kis textil stb., és az ezekkel való fűtés nagy légszennyezéssel jár, ahogyan a szénnel történő tüzelés is.
– A legjobb az lenne, ha minél többen gázzal vagy a városi központi fűtéssel fűtenének, úgy teljesen megszűnne a levegőszennyezés – hangsúlyozta a környezetvédelmi felügyelő.
A fejlett országokban a környezetszennyezést, így a légszennyezést elkövető polgárokra is pénzbüntetést róhatnak ki a hatóságok. Szerbiában viszont a környezetvédelmi törvény értelmében a felügyelőség egyedül a rendelkezést sértő vállalatokkal szemben képes intézkedéseket foganatosítani. Például a gumival, műanyagokkal, fáradt olajjal fűtő magánszemélyekkel szemben birtokháborításért, illetve környezet veszélyeztetéséért az illető szomszédjai kezdeményezhetnek magánpereket. Sajnos egyelőre a törvény szerint magánszemélyekre nem lehet szankciókat kiszabni – jegyezte meg Lőrinc Király Lívia.
A közösségi oldalakon sokan hivatkoznak okostelefonnal „mért” légszennyezettségi adatokra. A környezetvédelmi felügyelő szerint ezek egyáltalán nem megbízhatóak. Elsősorban azért nem, mert nem hiteles, levegőszennyezés mérésére való mérőműszerről van szó, egyedül egyfajta irányadó értékkel tudnak nekünk szolgálni. A levegőben lévő vegyi anyagokat és a szemcsés, a levegőben lebegő anyagokat sok pénzért telepített és fenntartott mérőállomásokon mérik a hatóságok.
Nyitókép: Zentai városháza (Fotó: Gergely Árpád)
