A konferencia (címben olvasható) talán legfontosabb mondatát Rajnai Gábor, a Logosz Alapítvány elnöke fogalmazta meg, aki a magyarországi Nemzeti Tehetségsegítő Tanács képviseletében volt jelen a rendezvényen. Hiszen a szervezők szándéka az volt, hogy a tehetség-üggyel kapcsolatos tudatosabb munkához nyújtsanak segítséget az előadások és a beszélgetések által. Elsősorban a tehetségpontok működésének megismertetése, a tehetséggondozásban dolgozó szakemberek közti kapcsolatépítés, a pedagógusok továbbképzése volt a cél, de a konferenciával a szervezők igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalom egészének feladata a tehetségsegítés.
Az első napon az ismerkedésé és előadásoké volt a főszerep, ennek programjáról beszámoltunk lapunk hétvégi számában. Az I. Vajdasági Tehetségpont Konferencia második napján a résztvevők tematikus csoportokban beszélték meg a tehetséggondozás legaktuálisabb kérdéseit. A szekciók témái közé tartozott a tehetséggondozás terén alkalmazott módszerek, a kutatási területek, valamint a szakmai tapasztalatok megvitatása. A beszélgetéseknek a zentai zeneiskola és a tehetséggondozó gimnázium adott helyet. A munkában részt vettek a meghívott előadók is, többek között dr. Balogh László, a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékének tanára, a Magyar Tehetséggondozó Tanács elnöke, dr. Francz J. Mönks, az Európai Tehetséggondozó Tanács elnöke, Kormos Dénes, a Magyar Géniusz Portál képviselője és sok más, tehetségkutatás terén ismert szakember.
Szó volt a tehetségpont-hálózat kínálta lehetőségekről, a matematika és a művészetek kapcsolatáról, a tehetséggondozás pedagógiai és pszichológiai módszereiről, a sport és a testnevelés jelentőségéről, a zeneoktatásról és változásairól a tehetségkutatás és -fejlesztés szempontjából, valamint sok más ehhez a kérdéskörhöz tartozó témáról.
A kétnapos tanácskozás végén a jelenlevők aláírták a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács munkájába való bekapcsolódás szándéknyilatkozatát. A tanács alakuló gyűlését azonban későbbi időpontra halasztották a kezdeményezők, hogy a jelenlevő szakmunkatársak mellett mások is – pl. a civil szféra képviselői, illetve magánszemélyek – csatlakozhassanak a tehetségsegítés és a tehetségbarát társadalom építéséhez.
A konferencia mintegy ötven jelenlevő vendége megtekintette a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészet szakos diákjainak, valamint az iskolában tanító képzőművészeknek a kiállítását is. A művészek tárlata a Művelődési Ház kiállítási termében, a tanulók munkáiból összeállított válogatás a Zentai Alkotóházban a hét közepéig látogatható.
A tanácskozás szervezője a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium és a Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért, támogatója a Szülőföld Alap és az Oktatásért Közalapítvány volt.
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsot a magyarországi és határon túli tehetségsegítéssel foglalkozó civil szervezetek azért hozták létre, hogy állandó lehetőséget adjanak a magyarországi és határon túli magyar tehetségsegítéssel foglalkozó civil szervezeteknek, hogy álláspontjuk egyeztetésével, hazai és külföldi példák tanulmányozásával, szakmai fórumok megszervezésével, támogatási lehetőségek felkutatásával, valamint pályázatok kiírásával segítsék és alakítsák a magyar tehetséggondozás rendszerének fejlődését. Különös hangsúllyal támogatja, segíti a tehetségek felismerésének, kiválasztásának, segítésének, ők és mestereik elismerésének különböző formáit, az ezeket oktató programokat, valamint a tehetséges fiatalok kapcsolatépítését, önszerveződését, és társadalmi felelősségvállalását. |
