Ceglédi Rudolf (fotó: Gergely József)
Hosszadalmas tárgyalásokat követően száz nappal ezelőtt állt össze az új zentai önkormányzat. A képviselő-testület a törvényes határidő sürgetése miatt korábban megalakult, majd július 16-ára kiderült, hogy – a hírekkel ellentétben – nagykoalíció jön létre, vagyis a VMSZ, a SZER és az egyetlen szocialista-nyugdíjas képviselő mellett a második legerősebb községi politikai szervezet, a Demokrata Párt is kormányra kerül. Az azóta történtekről és a jövőről Ceglédi Rudolf VMSZ-es polgármesterrel beszélgettem.
Egyszemélyes az ellenzék a képviselő-testületben. Hasznára válik a munkának a nagykoalíció?
– Mindenképp előnye, hogy a képviselő-testület ülésein nincsenek hosszadalmas viták, de ezek most is lezajlanak, csak nem a nyilvánosság előtt. Hasznot hozhat az, hogy ily módon az újvidéki és a belgrádi hatalommal, vagyis mindkét kormánnyal együtt tudunk működni. Ezt az előnyt igyekszünk most kihasználni.
Sok mindent hallhattunk korábban a község eladósodottságáról. Ha rossz az anyagi helyzet, az döntően meghatározza az önkormányzat működését, attól függetlenül, hogy melyik párt vagy koalíció irányít. Mi az igazság az adósságokról?
– Amikor megválasztottak, azaz július 16-án 11 millió dinár volt – minden eszközt beleszámítva – a község folyószámláján. Augusztus 1-jén léptem munkaviszonyba az önkormányzatnál, akkor a Voj-put részéről érkezett egy bírósági végrehajtás szintén 11 millióra, majd utána egy 9 milliós. Ez sokat elmond a helyzetünkről. A legfontosabb dolgunk az, hogy stabilizáljuk a költségvetést és megteremtsük a föltételeket az alapszükségletek kielégítésére: az intézmények és a közigazgatás működésére. Folyamatban van a pénzügyi átvilágítás, néhány hét múlva pedig nyilvánosságra kerülnek az adatok.
Az előző önkormányzat nem nagy sikert mutatott föl a munkahelyteremtés és az ezzel összefüggő beruházások terén, pedig a választási ígéreteknek talán ez a legfontosabb eleme. Történt-e haladás ebben a száz napban?
– Az ipari övezet egy részére tender volt kiírva, de ezt leállítottuk, mert egy komoly amerikai cég jelentkezett, amelynek szüksége volna mind a 23 hektár területre. Kukoricát dolgozna föl bioetanol és takarmány előállítása céljából. Többször tárgyaltunk velük, bejegyezték már a szerbiai cégüket is, emellett Magyarországon is utánanéztünk, hogy ott miként működnek, és csak jót hallottunk róluk. Ha megvalósulna ez a 120 millió eurós beruházás, akkor 100 új munkahely nyílna.
A szabad vámövezet iránt érdeklődő Phiwa céggel két beszélgetést folytattunk, dokumentumokat kértünk, ezeket az iratokat várjuk, hogy továbbléphessünk.
A választási kampányban nagy volt a hírverés a tejgyár körül, mi felkerestük annak a cégnek a vezetőit, amelyik megvásárolta, s ígéretük szerint tavaszra kezdik fölszerelni az üzemet. Bízunk benne, hogy teljesítik ígéretüket, mert Horvátországban ez a cég megbízhatónak számít.
Jelentkeztek olasz és francia beruházók napkollektorok építésére is áramtermelés céljából. Várjuk a visszajelzést, hogy megfelelnek-e számukra a fölkínált területek, mert természetesen jó termőföldeket ilyen célra nem áldozhatunk föl.
Ezek mellett az inkubátorház felújítását előreláthatólag az év végéig befejezik, s az is a vállalkozók rendelkezésére áll.
Mi vár a csődeljárás alatt levő mezőgazdasági vállalatra?
– Voltunk a mezőgazdasági minisztérium államtitkáránál, ő már kapcsolatba lépett az igazságügyi minisztériummal. Mielőbb be kellene fejezni a csődeljárást, utána pedig véleményünk szerint egy új privatizálás oldaná meg a problémát.
A kaszárnya visszakerült a község tulajdonába, de tudnak-e mit kezdeni vele?
– A kaszárnya sorsa még nem dőlt el. Egyik része megfelelne az egészségügyi középiskolának, egy részét átvették a tűzoltók, esetleg a rendőrség is részben oda költözhetne, még nem tudjuk, hogy a levéltár tudna-e hasznosítani belőle valamennyit. Olyan célokra kellene kihasználni, amelyek nem igényelnek hatalmas beruházást. Végeredményben esetleges befektetőtől sem kell elzárkázni.
Milyen ütemben haladnak a már megkezdett beruházások?
– Ha nem lesz korai tél vagy valamilyen gond a kivitelezőnél, akkor a sportcsarnoknak az idei évre tervezett szakasza kiépül, „bezárják” az épületet. A termálkút fúrása közel kerülhet a befejezéshez, amennyiben az ígéretekhez híven megérkezik a nagyobb fúrótorony. Az emléktemplom régóta húzódó építése szintén folytatódik, miként a kommunális beruházások is több helyszínen. Több intézményben szintén folyamatban vannak a beruházások. A kórházban például a gázfűtés bevezetése, ami jelentős megtakarítással jár, mert közvetlenül a Srbijagastól, közvetítő nélkül érkezik majd az energia. A múzeum számára 1,6 millió dinárt hagyott jóvá a nemzeti tanács.
„Reform” vár a távfűtésre is.
– A cukorgyárral nagyon jó az együttműködésünk, vegyes bizottság dolgozik a programon, és legkésőbb a jövő év augusztusáig egy energiaszolgáltató közvállalat veszi át a távfűtést, a cukorgyár pedig marad energiatermelő. Nyílt titok, hogy az Elgas tevékenységét kibővítve szándékozzuk létrehozni a vállalatot. Az ottani jelenlegi pénzügyi gondokat részben személycserékkel igyekszünk megoldani. Annál is inkább odafigyelünk már most is, mert az önkormányzat garanciát vállalt arra, hogy az Elgas részletekben törleszteni fogja a tartozását a Srbijagasnak. A távfűtés terén remélhetőleg haladást hoz majd, hogy a vállalat pályázhat különböző, az energiatakarékosságot szolgáló támogatásokra, amire nem volt módja magáncégként a cukorgyárnak.
Felépítmény, civilek, pályázatok…
– Hosszú ideje húzódó gond a tanügyi dolgozók jubileumi juttatásának a kifizetése, s annál is inkább sürgető volt ennek a kérdésnek a megoldása, mert egyesek perrel fenyegetőztek, mivel három év után elévül ez a jog. A múlt évi tartozást kifizettük, úgyszintén a 2009. évre szólót, a 2010. évi járandóság megoldása van folyamatban. Nem jelentéktelen összeg ez, hiszen két évre 6 millió dinárt jelent.
A civil szervezetektől, egyesületektől ezentúl alaposabb pályázatokat várunk, hogy adott esetben a rendezvény időpontját is közöljék, mert eddig a nagy hagyományőrző rendezvényeket inkább magunk szórakoztatására szerveztük, szükség volna viszont a turizmus fellendítésére is. Ha hónapokkal előbb tudjuk, hogy mikor lesz például a birkanyíró- vagy az aratóverseny, akkor lehet turistákat is szervezni a rendezvényekre.
Az egész községben lejárt a településfejlesztési járulék, alig van forrásuk a helyi közösségeknek. Milyen megoldás várható?
– A helyi közösségek korábban kidolgoztak egy javaslatot, amely azt tartalmazza, hogy mennyi juttatás járna nekik a költségvetésből. Ennek az alkalmazása részben megoldaná a finanszírozásukat, azzal, hogy tőlük is programot várunk, hogy milyen célra fordítanák a pénzt. A helyi járulékról viszont még nincs kialakult vélemény, sőt ezek nagyon eltérőek: van, aki azt mondja, hogy muszáj bevezetni, mert különben nem lesz pénz a még hiányzó csatornákra, illetve aszfaltozásra; mások szerint viszont ilyen nehéz helyzetben szóba sem jöhet a lakosság megterhelése. Lehet, hogy csak jövőre kerül napirendre ez a kérdés, amikor lezajlanak a választások a helyi közösségekben – mondta Ceglédi Rudolf polgármester.
