2024. július 17., szerda

A cukorgyár téglagyárat vett

Évente ezer vagon szerves hulladékot raknak le Csóka mellett – Fásítják a betemetett bányagödrök helyét
Augusztus végétől a répafeldolgozó kampány zárásáig közel ezer vagon szerves hulladékot szállítanak Zentáról a volt csókai téglagyárba (fotó: Gergely József)

A zentai TE-TO Cukorgyár nemrégiben árverésen megvette a több sikertelen privatizációs kísérleten átesett, jobb sorsra érdemesült Terra Rustica téglagyárat. A gyár a répa feldolgozás kezdeti fázisában keletkező nagy szerves hulladékot immár négy éve a felhagyott bányagödrökbe rakja le. A cukorgyár vezérigazgatója, Ljubiša Redenković a téglagyár megvásárlásával kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy nem áll szándékukban téglát égetni, viszont annál inkább szükségük van nagy befogadóképességű hulladéktárolóra és a téglagyári agyaggödrök erre a célra tökéletesen megfelelnek.

A répafeldolgozó kampány alkalmával keletkező mintegy tízezer tonnányi bomló szerves hulladék fokozatosan feltölti a nagyméretű bányagödröket. A gyár a feltöltött területeket fokozatosan rekultiválja, a bomló szerves anyagokat földréteggel borítják be, hogy megkíméljék Csóka polgárait a kellemtelen szagoktól. A bűzölgő hulladék miatt a téglagyárhoz legközelebb található Zentai utca lakói néhány éve már tiltakoztak, a környezetvédelmi felügyelőséghez fordultak panaszukkal, de az illetékes hatóság megállapította, hogy büdösnek valóban büdös a bomló szerves hulladék, de az ember egészségére ártalmatlan.

A cukorgyár a probléma megelőzése érdekében, a hulladéktárolásra használt mintegy hét hektárt kitevő területet feltöltés után nyárfákkal ülteti be. A földben fokozatosan elbomló hulladék felett zöld övezetet alakítanak ki, füvesítik és fásítják a területet, látszólag semmi sem fog utalni arra, hogy ezen a helyen korábban hulladéktároló volt.

A cukorgyár a föld, a levél és a répamaradványok lerakására tízéves szerződést kötött a téglagyár volt tulajdonosával. Az elmúlt néhány évben a hulladéktárolásra bérbe adott rész mellett a tulajdonos megpróbált téglát is égetni, de többszöri próbálkozás után sem sikerült folyamatossá tenni a termelést, adóságot adóságra halmozott, pedig a csókai vörös tégla jó minőségéről volt ismert Vajdaság szerte, tartóssága miatt annak idején még templomok építésére is felhasználták. A gyár sikertelen privatizációjával, a téglagyártás megszűnése egyben számos munkahely megszűnését is jelentette.

– A Terra Rustica téglagyárat a csődtanács és a csődigazgató határozata alapján árverezték el. Az értékesítés nyilvános versenytárgyalás útján történt, amelyen bárki részt vehetett, ha előzőleg befizette a meghatározott letétet. Az eladás már az első körben megtörtént, mivel egyedül a cukorgyár mutatott érdeklődést a vásárlás iránt. Gyárunk elfogadta az eladás feltételeit. A téglagyár vagyonáért befizettük a mintegy 150.000 eurós kezdőárat, azoknak a kötelezettségeknek az átvétele nélkül, amelyek Terra Rustica ügyviteléből keletkeztek, ahogyan a csődtanács eladásról szóló határozatában is le volt fektetve – ismertette a vásárlás körülményeit Ljubiša Redenković vezérigazgató.

Az igazgató szavai szerint a volt csókai téglagyárba nem kommunális hulladékot szállítanak, mint ahogyan teszik a cukorgyár szomszédságában lévő téglagyár felhagyott bányagödreibe. A gyárból kikerülő hulladék nem tartalmaz semmilyen mérgező anyagot, mivel elsősorban a répa gyökeréről lemosott termőföld, valamint répalevél és gyomnövény maradványok keveréke adja ezt a hulladékot, amely idővel komposztálódik a talajban, még akár biogáz, metán termelésére is fel lehetne használni. A cukorgyár vezetősége a polgárok megnyugtatása érdekében kihangsúlyozta, hogy a megvásárolt csókai téglagyár bányagödreibe kizárólag cukorgyári szerves hulladékot szállítanak. Megszervezik a terület őrzését, és nem engedik meg, hogy felelőtlen személyek illegális szemétlerakó helynek használják, a településről kihordott szemétteleppé váljon, mint az sok esetben előfordult a kubikgödrökkel.