A csókai kataszteri hivatalban, ha valaki el akar igazodni a földbirtokok területén, mind a mai napig nélkülözhetetlenek az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből származó térképek. A nyilvántartás gyakran nem tükrözi a terepi viszonyokat, amiért a földtulajdonosok is okolhatók, hiszen az egyes földterületeknek már évtizedek óta nem az a tulajdonosa, aki műveli őket. A megörökölt földek tulajdonjogi viszonyait nem rendezték, nem jelentették be az időközben beállt változásokat.
Nem sokkal jobb a helyzet az állami földterületek esetében sem. Csóka község területén a megművelhető parcellák nagyobb része, mintegy háromnegyede állami tulajdonban van. Éppen ezért igencsak meggyűlt a baja az állami földterületek bérbeadásával foglalkozó községi bizottságnak, amikor megpróbálta számba venni, hol és mekkora terület az, amit licitációra lehet bocsátani. A községben mind a mai napig nem végezték el a földterületek tagosítását, nagyon sok a nadrágszíjparcella, nehezen bogozhatók ki a tulajdonviszonyok.
A minap, a község napja alkalmából megtartott ünnepi képviselő-testületi ülésen Predrag Mijić polgármester a legsürgősebb tennivalók között említette a tagosítás elvégzését. Az önkormányzat kidolgozta a község földtagosítási programját, amely magában foglalja a lakott települések felmérésének a megújítását is. Komoly, időigényes és sok embert érintő vállalkozásról van szó, de tovább már nem lehet halogatni a kommasszációt, az apró parcellák egyesítését. A tagosítást kataszteri községenként végzik el.
A polgármester szavai szerint az önkormányzat a dokumentáció elkészítése után már szeptember elején benyújtja a pályázati anyagot a tartományi mezőgazdasági titkársághoz. A tagosítás program megvalósításához nem kevesebb, mint 90 millió dinárra lesz szükség. A tervek szerint a mezőgazdasági titkárság az összeg nagyobb részét, a költségek 55 százalékát fedezi. A fennmaradó részt Csóka községnek kell előteremtenie a következő három év folyamán, ameddig a tagosítás tart.
A Köztársasági Földhivatal fogja elvégezni a földterületek minőségi besorolását, ami azért nagyon fontos, mert a földtulajdonosokat valamilyen formában kárpótolni kell, ha a jobb minőségű földjükért cserébe alacsonyabb kategóriába tartozó földet kapnak. Ettől való félelmükben a földművesek általában nem örülnek a tagosításnak, a leggyakoribb kifogásuk az, hogy nem kapják meg a földjükért azt a minőséget, amit odaadtak másnak.
A kommasszációval a régi, idejétmúlt nyilvántartást elektronikus, számítógépes adatbázis fogja felváltani, amit folyamatosan lehet frissíteni, tehát naprakészen lehet majd figyelemmel kísérni a változásokat is. A nagyszabású tagosítás eredményeként nagyobb, könnyebben elérhető, öntözhető és minden tekintetben gazdaságosabban művelhető mezőgazdasági parcellák jönnek létre. A társadalmi és állami tulajdonban lévő földterületek elkülönítésével megteremtődnek a feltételek a kisajátított területek visszaszármaztatására és a privatizációs folyamatok lebonyolítására is.
