Kolostorok újabb nyomai

Az észak-bánáti Majdányon a régészek immár kereken tíz éve folytatnak ásatásokat a Templomdombon, ahova a XI. századtól négyszáz éven át építkeztek és temetkeztek őseink. Az eddig végzett feltárások alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy a domb és környéke a XV. századig temetkezőhelyül szolgált, a templomok és kolostormaradványok alapján szerzetesek lakták.

Az egymásra épült, tatár, majd utóbb török pusztította templomokat, valamint a hozzájuk tartozó kolostorépületeket, az egymásra rakódott rétegeket még évekig tartó aprólékos és hosszadalmas munkával lehet csak feltárni, a leleteket és épületmaradványokat, falakat konzerválni és idővel közszemlére bocsátani.
Az elmúlt években általában két-két alkalommal, tavasszal és nyár végén vagy ősszel dolgoztak, és dolgoznak napjainkba is a régészek. Közel fél évezred egymásra rakódott rétegeit nagy odafigyeléssel, centiméterről centiméterre haladva tárják fel.
A feltárást végző csapatot Zvonimir Nedeljković, a szabadkai Községközi Műemlékvédő Intézet munkatársa vezeti, tagjai Boris Kuga, Sava Stanimirov Grčki és felesége, Snežana Stanimirov Grčki, Neda Dimovski antropológus, valamint Neboljša Stanojev szakmai konzultáns Újvidékről.
– Júliusban kezdtük, és szeptember végéig dolgozunk, addig, amíg a támogatásokból futja, és az időjárás engedi. A munkálatokat a Köztársasági Művelődési Minisztérium és a Tartományi Művelődési Titkárság finanszírozza. A domb déli oldalán ásunk, több falmaradvány, újabb nagyobb épület nyomait ástuk ki, nagyméretű kemence vagy tűzhely nyomaira bukkantunk, amely lehetett akár az annak idején itt élt szerzetesek sütödéje, amolyan péksége is. A falakon egyértelműen látszanak az égés, a pusztulás nyomai – vezeti be a laikus szemlélőt a történelem évszázadaiba a régész, Snežana Stanimirov Grčki.
– Többféle módon készült fallal találkoztunk, vannak tiszta téglafalak, azután 80 centi széles, két téglasor közé döngölt földből készült falmaradványok. A lerombolt épületeket többször is újjáépítették a századok során, a falak közepébe a korábbi törmeléket döngölték be. Ezek az egykori kolostorok falmaradványai.
Érdekes pénzérméket találtunk, például II.Béla, Károly Róbert által vert pénzeket, ez utóbbi a XIV. századból való. A kereszténység nagy támogatójának, Károly Róbert magyar királynak az uralkodása alatt Bánátban tíz ferences rendi kolostort alapítottak. A Templomdombon nagy valószínűséggel ő is építtetett kolostort. Mátyás király pénzéből is találtunk, abban az időben már a török is egyre komolyabban veszélyeztette a vidéket, erre utalnak a kolostor köré ásott védőárkok.
Az egy évtizede folyó feltárások alkalmával már több mint 500 sírt ástak ki, mértek fel és gyűjtötték össze leletanyagát és persze a csontokat is. A Templomdomb visszatérő vendége Neda Dimovskifiatal antropológus, a csontok szakértője.
– A több évszázadon keresztül használt temetkezőhely bővelkedik emberi csontleletekben, aranybánya ez az antropológus számára. A sírokból a helyrajzok elkészítése után összegyűjtjük a csontokat, megmossuk és megszárítjuk őket. A csontok sok mindenről árulkodnak, magukon viselik az elhunyt életében szerzett betegségek, sérülések és különböző elváltozások nyomait. Több mint ötszáz teljes és az ezres nagyságrendet meghaladó töredékes csontvázat raktároztak el az itt rendelkezésünkre álló régészházban, amelyet néhány éve a törökkanizsai önkormányzat bocsátott a rendelkezésünkre – mondja Dimovski.A Templomdomb déli oldalában talált tűzhely