Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, szerda délelőtt ünnepi nagymisét tartottak a Jézus Szentséges Szíve katolikus templomban, ahol megemlékeztek az 1849. február eleji gyászos események áldozatairól, majd a Felsővárosi köztemetőben kegyeletteljes koszorúzást tartottak az elhunytak tiszteletére a Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, szerda délelőtt ünnepi nagymisét tartottak a Jézus Szentséges Szíve katolikus templomban, ahol megemlékeztek az 1849. február eleji gyászos események áldozatairól, majd a Felsővárosi köztemetőben kegyeletteljes koszorúzást tartottak az elhunytak tiszteletére a forradalom és szabadságharc emléksírhelyénél. A templomban ft. Bankó Nándor esperesplébános celebrálta a misét, valamint megemlékező beszédet mondott Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere. A Zenta község önkormányzata, a Jézus Szentséges Szíve Plébánia és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ által szervezett rendezvényen részt vett még Kaizinger Tibor, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának első beosztott konzulja és Zenta község tisztségviselői.
A zentaiak nemcsak ünnepelnek, hanem emlékeznek is február 2-án, gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén az 1849-es február eleji gyászos események áldozataira. Czegledi Rudolf polgármester Rónay György versét idézve arra világított rá, hogy semmit sem szabad a feledés homályába taszítani. Évtizedek múltak el, de az utókornak emlékeznie kell, mert egyetlen ártatlanul kioltott élet sem volt hiába a történelem nagy kerekében.
– A zentai mészárlás két hete alatt hozzávetőlegesen 2000–2800 embert öltek meg, legtöbbjüket különösen kegyetlen módon. Minden háborúnak tragikus következménye az egyén cselekvése. Mint mindig, itt is beigazolódott, hogy a vélt vagy valós sérelmek alapján kegyetlen végkifejlete lett az eseményeknek. Soha nem szabad feledni a tényeket, a megtörtént eseményeket tárgyilagosan és releváns adatokkal kell mindig alátámasztani. De ez sohasem szabad, hogy a megértés, egymás elfogadásának alapértékei ellen forduljon. Zenta és a zentaiak a történelem sodrásában többször bizonyították, hogy a béke, a tolerancia és az egységes zentai szellem felmutatásában kiváló munkát végeztek. Ezt a város utcái, a terek hangulata, a vadgesztenyesor, köztéri szobraink és az itt lakók szellemisége adja. Büszkék lehetünk a múltunkra, a jelenünkre és az előttünk álló jövőre. Semmilyen seb sem haszontalan, arra tanít bennünket, hogy emlékezzünk méltóságteljesen – mondta Czegledi Rudolf.
A szentmise után a Felsővárosi köztemetőben kegyeletteljes koszorúzást tartottak az ártatlan áldozatokra emlékezve az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emléksírhelyénél. Beszédet mondott Basa György történelemtanár, valamint az alkalmi műsorban közreműködött mgr. Baráth László klarinét- és tárogatóművész. Az alkalmi beszédet és meghitt tárogatómuzsikát követően megkoszorúzták az obeliszket. Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának nevében Kaizinger Tibor első beosztott konzul helyezte el a kegyelet virágait, Zenta község önkormányzata részéről Czegledi Rudolf polgármester koszorúzott. A Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Sárközi István, a Kulturális Bizottság elnöke helyezett el koszorút, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség zentai szervezetének képviseletében az alelnök, Burány Hajnalka tartományi képviselő és Juhász Attila elnök, a zentai önkormányzat oktatással és művelődéssel megbízott tanácsosa.
