Közhely, és mindenki előtt ismert, hogy Zombor egykori gazdasági vállalatai sorra tönkrementek, köztük olyan óriásokkal, mint a Bane Sekulić fémáru- és szerelvénygyár, a Panonka vágóhíd, ételgyár és hűtőház, a Mezőgazdasági Kombinát, mások agóniája még nem ért véget.
A Zastava csoportnak például van egy kombigyára a városban, amely különböző haszonjárműveket (Zastava specijalni automobili) készített, de ez a tevékenységi köre megszűnt, később szemétgyűjtő konténerek gyártásával próbálkoztak az üzemben. Az elkerülhetetlen vég most bekövetkezett, a helyi Gazdasági Bíróság csődeljárást hirdetett a kombigyárban. A csődöt a gazdasági minisztérium kezdeményezte a cég tartós fizetésképtelensége miatt. A hitelezőknek két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentsék követeléseiket, a bíróság meghagyása szerint a gyár adósainak pedig haladéktalanul törleszteniük kell tartozásukat. Az első csődtárgyalásra szeptember végén kerül sor.
ELADJÁK AZ AKKUMULÁTORGYÁRAT
A zombori akkumulátorgyár (FAS) jelenlegi bérlője nem tartja be a szerződési föltételeket, és elveti a csődgondnok határozatait. Ennek folytán hamarosan sor kerülhet az egykori iparóriás áruba bocsátására, annál is inkább, mert néhány komoly külföldi vevő is érdeklődést mutat az üzem iránt.
A cég vagyonának fölbecsülését követően Predrag Ljubović csődgondnok a gyár eladását javasolta a hitelezők bizottságának, amely ehhez az elmúlt hónap végén meg is adta hozzájárulását. Augusztus végéig várhatóan elkészül a szükséges dokumentáció, és meghirdetik a nyilvános árverést, amire előreláthatóan szeptember vége táján kerülhet sor.
Az akkumulátorgyárban 2015. május 4-én indult a csődeljárás. Azóta három csődgondnok és két bérlő váltotta egymást. A legutóbbi bérlő, a Dem Hellas cég 2016. május negyedikén kötött négy hónapra szóló bérleti szerződést Zlata Rakić akkori csődgondnokkal, amit az őt váltó Ljubović június 28-án fölbontott, mert a bérlő a szerződésben foglaltak legkisebb részét se teljesítette. A Dem Hellas harminc napot kapott, hogy elhagyja a FAS területét, amire mindmáig nem került sor. Ezzel a problémával a továbbiakban várhatóan az illetékes szervek, a csődbíró és a rendőrség foglalkozik majd.
KALAPÁCS ALATT A REBRAČA-ÜZLETHÁZ
A zombori Gazdasági Bíróság augusztus 29-ére tűzte ki a Željko Rebrača egykori kosárlabdázó tulajdonában álló üzletház árverését. A San Franciscó-i székhelyű True Capital International LLC mint hitelező végrehajtandó követelést nyújtott be a bíróságnak hitelállománya behajtására. Kalapács alá kerül a Párizsi utca 9. szám alatti, többszintes bevásárló központ és üzletház, meg a vele járó telek. Az ingatlan becsült értéke meghaladja az egymilliárd dinárt, a kikiáltási ár ennek hatvan százaléka lesz.
Idén májusban egyszer már kitűzték az árverést, majd augusztus 29-ére halasztották annak reményében, hogy a felek peren kívül megegyeznek. Rebrača abban bízott, hogy időközben hozzáfér az USA-ban ragadt pénzéhez, amiből törleszti az ugyanott fölvett jelzáloghitelt.
A Rebrača-üzletház adóssága tavaly meghaladta a 256 millió dinárt, amiből 71 millió adótartozás volt.
BANGLADESI RUHAGYÁR ZOMBORBAN?
A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött az ipari övezetben lévő építkezési telkek kisajátításáról. Erre amiatt volt szükség, mert a bangladesi székhelyű Pretty Group ruhagyár üzemet nyitna Zomborban. Az ázsiai vállalat képviseletében Aleksandar Mladenović belgrádi ügyvéd kereste meg a várost, és írásban tájékoztatta, hogy a bangladesi vállalat világszerte 17.000 embert foglalkoztat, és évi 160 millió eurós forgalmat bonyolít le. Az ismertetett elképzelés szerint a befektető Zomborban 15.000 négyzetméteres gyárcsarnokot építene, ebben 1100 helyi polgárnak adna munkát, és évi 26 millió eurós forgalomra számít. A beruházás értéke 16 millió euró lenne. A bangladesi vállalat a Zomborban gyártott ruhaneműt az európai piacra szánja. Szerbiát és ezen belül Zombort pedig azért választotta, mert a környező országok közül itt a legalacsonyabb az átlagjövedelem, vagyis olcsó a munkaerő, és mert a szerb kormány pozitívan viszonyul a külföldi befektetőkhöz.
A vállalat egyébként azzal a föltétellel nyit gyárat Zomborban, ha azt vámszabad övezetben építheti meg. A vámszabad övezet kérdéséről már évtizedek óta tárgyaltak a városban, de a kérdést voltaképpen egyik hatalmi fölállás se kezelte komolyan.
Szerbiában egyébként összesen 14 vámszabad övezet van, ebből Vajdaságban mindössze négy: Újvidéken, Szabadkán, Nagybecskereken és Apatinban.
