A zombori zsidó hitközség szervezésében és a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének támogatásával Zomborban is megemlékeztek a holokauszt áldozatairól. A január 27-e, a holokauszt nemzetközi emléknapja kapcsán tartott rendezvényen a város nevében Antonio Ratković polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, és kiemelte: Zomborban a második világháború előtt csaknem 1200 zsidó élt, a település lakosságának majdnem 4 százalékát képezték a zsidók, közülük azonban a felszabadulást mindössze 250-en érték meg, a lágerekből és a harcterekről pedig csak körülbelül ötvenen tértek vissza a városba.
– Azt mondják, a történelem az élet tanítómestere. Ma mi is szép városunk történelmének egy lapját írjuk, városunkénak, amely önzetlenül kezet nyújt minden jó szándékú utasnak. Ez az oldal is tanítani fog bennünket valamire, mert az lesz ráírva, hogy Zombor nem felejtette el polgárait, akik egy végzetes, irracionális politika áldozatai lettek, mint amilyen a holokauszt politikája. Megmarad a feljegyzésekben, hogy ez a kis, igazi soknemzetiségű város is igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy a következő nemzedékek jövője érdekében ne merüljön feledésbe, milyen igazságtalanságot szült ez a politika – üzente Ratković.
Maja Gojković, Szerbia Kormányának alelnöke, művelődési és tájékoztatási miniszter hangsúlyozta: a holokauszt egy sötét és nyugtalanító emlékeztető arra, hova vezethet a gyűlölet és az az eszelős meggyőződés, hogy egyes emberek élete értéktelen. Ez az emberi történelem legfájóbb sebe, ezért az emberi faj jövője iránti felelősségből nemzedékről nemzedékre kell hagyományozni a rá való emlékezést, hogy ilyen vagy hasonló szörnyűség többé ne fordulhasson elő.
– Szerbia emlékezik a holokauszt áldozataira, ápolja az emlékezés kultúráját, és hozzájárul a teljes igazság felderítéséhez mindarról, ami a második világháború idején történt. Közös kötelességünk, hogy megőrizzük az áldozatokra való méltó emlékezést. A Terezini Nyilatkozat aláírójaként Szerbia az első olyan európai ország, amely törvényt alkotott a holokauszt során történt vagyonelkobzás következményeinek elhárításáról – mondta a miniszter.
Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke Đorđe Lebović Semper idem című regényéből idézett, mely egy gyermek szemével láttatja a szörnyű idők történéseit, majd köszönetet mondott a jelenlevőknek, amiért őrzik az emlékeket.
Ernest Herzog a Zsidó Világkongresszus nevében szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, ahhoz a generációhoz tartozunk, melynek életében meghalnak a holokauszt utolsó tanúi is.
– Mi emlékezünk arra, ami történt, és tudjuk, mit veszített az emberiség a holokauszttal, hány művészt, írót, tudóst, Nobel-díjast veszített, hány olyan embert, aki jobbá tette volna ezt a világot. De nemcsak szenvedésükre és halálukra emlékezünk, hanem életükre, eszméikre, elvárásaikra és reményeikre is, akárcsak meg nem született gyermekeikre és unokáikra, akik most a mi generációnkhoz tartoznának. Emlékezünk, és nem feledünk – fogalmazott Herzog.
A zombori megemlékezésen részt vett Pásztor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke, Nikolaus Lutterotti osztrák és Thomas Schieb német nagykövet, dr. Kaizinger Tibor, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, az Egyesült Államok és Izrael szerbiai nagykövetségének, valamint a zsidó közösségeknek, a szerb ortodox egyháznak, a katolikus egyháznak és az iszlám közösségnek a képviselői.
Az emlékünnepség után a zombori Népszínházban előadták a Đorđe Lebović Semper idem című műve alapján készült darabot.
