Arra a 35 ezer dinár körüli összegre, ami a minimálbért jelenti most Szerbiában, sokféleképpen tekinthetünk. Bárhogyan is tekintünk rá azonban, bármihez is viszonyítjuk, vagy hasonlítjuk, oda jutunk, hogy nagyon kevés. Ha például abból indulunk ki, hogy mekkora volt az infláció abban az időszakban, ami eltelt azóta, hogy az összeget megszabták, akkor megállapíthatjuk, hogy az infláció „megette” az emelést, azaz, a pénzromlás üteme meghaladta a minimálbér növelésének arányát. Ha azt nézzük, hogy a minimálbérből élők a bevételeik nagyobb részét olyan dolgokra költik, melyek esetében az áremelkedés meghaladja az infláció átlagos szintjét, megint csak rossz a helyzet.
Ha a minimális fogyasztói kosár, vagy az átlagos fogyasztói kosár szintjéhez hasonlítjuk, akkor is rosszabb a helyzet. Az ilyen rendkívüli körülmények közepette, mint amilyen a mostani, amikor az infláció világszerte gondokat okoz, már egyáltalán nem tűnik jó megoldásnak, hogy évente egyszer szabják meg a minimálbér nagyságát. Másrészt, akiknek a minimálbér mondjuk úgy, hogy munkaerőköltségként jelentkezik, jobb, ha hosszabb távon tudnak tervezni. Bár a mostani időkben a hosszú távú tervezés jóformán a tudományos fantasztikum kategóriájába tartozik, mégis jó dolog előrelátni. Régiós összehasonlításban csak Koszovóban és Albániában rosszabb valamivel a helyzet, Boszniában hasonló, Törökországban, Bulgáriában és Észak-Macedóniában pedig magasabb a minimálbér, mint nálunk.
MIHEZ VISZONYÍTHATÓ?
A minimálbérből élők és a szerbiai szakszervezetek is arra számítottak, hogy 2022-ben a minimálbér eléri legalább a minimális fogyasztói kosár összegét. Vitamentes, hogy a minimális 35 ezer dinár körüli összeg nem elég a normális élethez Szerbiában. A hivatalos adatok szerint több mint 350 ezer polgárnak ez az egyetlen bevételi forrása. Egyeseknek talán van némi egyéb bevétele is, ami nem került be a hivatalos statisztikákba, de a számadat akkor is lesújtó. Az átlagos minimálbér jelenleg nettó 35.414,72 dinár (bruttóban 47.767,08), ami nem éri el a 300 eurós nagyságrendet sem. A január 1-jétől érvényben lévő növekedés 9,4 százalékos volt 2021-hez képest. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai szerint viszont az uniós minimálbér a „középmezőnyhöz” tartozó országok esetében legalább 500 eurót tesz ki. Lettországban 500 euró, Romániában 515 euró, Magyarországon 542 euró, Lengyelországban 655 euró, Észtországban 654 euró, Litvániában 730 euró. Fontos azonban ehhez hozzátenni, hogy ezek csak a számadatok, és nem mutatják, hogy vásárlóparitáson ez mit jelent. Hány kilogramm húst, hány kenyeret, mennyi üzemanyagot lehet vásárolni egy-egy országban a minimálbérből, ez is egy fontos mutatószám lehetne.
12-14 SZÁZALÉKOS EMELÉS JÖHET
A szerb köztársasági elnök a közelmúltban bejelentette, hogy az állam a minimálbér jelentős, 12, 13, esetleg 14 százalékos emelését tervezi. Aleksandar Vučić szerint a mindenképpen kétszámjegyű emelés terhét az állam, nem pedig a munkáltatók viselik majd. Ehhez 300 millió euróra van szükség, amit az állam fog biztosítani – jelentette ki Vučić. Az viszont nem derült ki, hogy általánosságban, minden kifizetésre érvényesen emelkedik-e a jövedelem adómentes része, valamint a járulékok egy része, vagy csak a minimálbér esetében.
A Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetsége azt szeretné elérni, hogy a minimálbér alsó szintjét évente kétszer módosítsák. Ha például most a bejelentett 14 százalékkal megnövelnék, az nagyjából 39 ezer dinárt jelentene. Ez még mindig alacsonyabb, mint a minimális fogyasztói kosár értéke, amely márciusban már meghaladta a 42.500 dinárt. Kérdés, hogy 2022 végére mekkora lesz ez az összeg. A szakszervezetek képviselői szerint a munkaadók számára ez a bejelentés jó hír, mert azt jelzi, hogy az állam a munkáltatóknak juttatandó esetleges kedvezményeket fontolgatja. Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Szakszervezetének tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy a munkaadók már tavaly ősszel foglalkoztak a minimálbér évi kétszeri meghatározásának lehetőségével, és elvileg nincs ellenvetésük. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a minimálbér évi kétszeri korrekciója nagy gondot jelenthet az emelkedő energiaárak, valamint más termelési költségek nem várt növekedése miatt is. – A minimálbérek valóban alacsonyak, mindenki elvárja, hogy a munkaadók emeljék. Ha azonban az állam nem avatkozik be ebbe az egészbe, az nem lesz megvalósítható. Jó hírnek tekinthető a bevételek nem adóköteles részének emelése, de jobb lenne, ha az állam megpróbálna minden adót és járulékot csökkenteni – nyilatkozta.
A HATÁS TOVAGYŰRŰZHET
Az elkövetkezőkben sokat hallunk még bizonyosan a szerbiai minimálbérről. Nincs azonban mindenhol egyforma súlya a minimálbérnek. Fontos mutatószám a minimálbérből élők aránya az adott országban. Nem mindegy ugyanis, hogy csak egy szűk réteg, vagy széles tömegek járandóságáról beszélünk. Szerbiában mintegy 350 ezren vannak minimálbéren. Becslések szerint azonban a valós szám ennek csupán a fele vagy a harmada lehet. Sokan minimálbérre vannak ugyanis bejelentve, de emellett részesülnek még némi adózatlan juttatásban is.
A piacgazdaság egyik kellemetlen velejárója, hogy az ugyanolyan minőségi és mennyiségi mutatókkal karakterizálható elvégzett munka esetében a bérek nagy arányban különbözhetnek. Az intervallum a minimálbér és annak többszörös értékének az összege között variálhat. Ágazatokon belül is nagy különbségek lehetnek, valamint cégektől függően is. A piacgazdaság jellemzője azonban az is, hogy a munkaerő szabad áramlása nyomán a piaci mechanizmusok olyan irányban hatnak, hogy a bérek hosszú távon a kiegyenlítődés irányában mozognak. A kevésbé nyereséges ágazatokból a munkaerő átvándorol a jobban fizető szférákba. Biztosak lehetünk benne, hogy a minimálbér megemelése hatással lesz a gazdasági folyamatokra. Az alacsonyabb bérsávokban lévők szeretnék megtartani a korábbi távolságot a minimálbértől, ami csak úgy lehetséges, ha az ő bérük is emelkedik. Ebből a feszültségből adódik, hogy béremelés várható az új minimálbér feletti sávokban is. Nehéz előre megmondani, hogy mely sávban mekkora emelés lesz, és hol áll meg a „tovagyűrűző” hatás, valamint, hogy milyen mellékhatásai lehetnek.
