A koronavírus-járvány következtében a tavalyi év sok tekintetben különbözött a korábbi évektől. A kialakult helyzet a társadalmi élet minden szegmensére kifejtette hatását, így a filmre is. Több fesztivált nem tartottak meg, vagy ha igen, módosított változatban, a mozik ideiglenes bezárása ellehetetlenítette egyes filmek tervezett bemutatóját, és megnehezítette számos alkotás forgalmazását. Ettől függetlenül jó filmekben nem volt hiány az elmúlt esztendőben.
Mint az európai filmek szerelmesének, számomra 2020 filmes eseménye is – akárcsak évekre visszamenőleg – az Európai Filmek Palicsi Fesztiválja volt, amelyet ezúttal nem a megszokott időben, megszokott formában és megszokott helyen rendeztek meg, a legfontosabb azonban az, hogy a fesztivál fő versenyprogramjában szereplő filmek többsége eleget tett az elvárásoknak. Az itt bemutatott alkotások ezúttal is kényes kérdéseket boncolgattak, legyen szó a családon belüli viszonyokról, a közösségi elvárásoknak megfelelni kívánó viselkedés buktatóiról vagy a társadalmi visszásságokról.
A lista elkészítése során magam is meglepődtem azon, hogy mennyi kiváló film szerepel az esélyesek között, végül 20–25 mű közül állítottam össze a filmlajstromot, amely a kiegyensúlyozott minőségű alkotások következtében ezúttal 15 alkotást tartalmaz. Talán mondanom sem kell, hogy a sorrend másképp is alakulhatott volna. Fontos hangsúlyozni, hogy a lista teljes egészében egyéni ízlésemet tükrözi, elkészítése során a 2020-ban készült, fesztiválon vetített, illetve a Szerbiában és Magyarországon a tavalyi év folyamán bemutatott filmeket vettem figyelembe.
15. JEANETTE NORDAHL: HÚS ÉS VÉR (DÁNIA)
Jeanette Nordahl Hús és vér (Kød & Blod) című filmje a 17 éves Idáról szól, akit megárvulása után a gyámhatóság a nagynénjénél helyez el. A lány előtt csakhamar világossá válik, hogy édesanyja miért nem tartotta a kapcsolatot különösebben a testvérével, a nagynéni ugyanis uzsorában utazik, három fiát pedig behajtónak használja. A dán filmesekre jellemző feszességgel elmondott bűndrámát az erős pszichológiai töltet és a kiváló színészi alakítás varázsolja figyelemreméltó alkotássá.
14. AGNIESZKA HOLLAND: SARLATÁN (CSEHORSZÁG)
Agnieszka Holland lengyel–cseh–szlovák koprodukcióban készült Sarlatán (Šarlatán) című műve a gyógynövényszakértő Jan Mikolášekről szól, aki emberek ezreit gyógyította egyedi módszerével, amiért egyesek orvosfenoménnek, mások pedig egyszerű kuruzslónak tartották. Népszerűsége az emberek körében a felső körök figyelmét is felkeltette, nem kevesen próbálták ellehetetleníteni munkáját, mind a fasizmus évei alatt, mind a kommunizmusban. Mikolášek életútjának ábrázolásán keresztül a film a Kelet-Európában a XX. század során uralkodó társadalmi viszonyokba is sokatmondó betekintést nyújt.
13. HORVÁT LILI: FELKÉSZÜLÉS… (MAGYARORSZÁG)
Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmje mind tempója, mind cselekménye, mind történetvezetése tekintetében erős ráhangolódást feltételez a nézőtől. A Stork Natasa által megnyerően alakított negyvenéves főhősnő maga mögött hagyva fényes idegsebészi karrierjét Amerikában, hazatér Budapestre, hogy új életet kezdjen élete szerelmével, ám mint kiderül, a szeretett férfi semmit sem tud arról, amit a nő evidenciaként kezel. A műben a valóság és a szerelmes nő képzelete kibogozhatatlan eleggyé csúszik össze, ami egy sajátos hangulatú művet eredményez.
12. BENNY & JOSHUA SAFDIE: CSISZOLATLAN GYÉMÁNT (USA)
A Safdie testvérek Csiszolatlan gyémánt (Uncut Gems) című alkotása egy nagydumás New York-i ékszerészről szól, aki még mielőtt hitelezői elszámoltatnák, mindent kockára tesz, hogy megkaparintsa a vágyott pénzt. A határidős dramaturgia egy végtelenül pergős, a feszültséget mindvégig magasan tartó filmet eredményez, amely a mozgalmas cselekményen keresztül nyújt betekintést a kapzsiság lélektanába. Adam Sandler pedig a pénzéhes főhős szerepében olyan rendkívüli alakítást nyújt, hogy bő két órára elfelejtjük neki a gagyiiparnak nyújtott korábbi szolgáltatásait.
11. KARIM AINOUZ: EGY NŐ LÁTHATATLAN ÉLETE (BRAZÍLIA)
Karim Ainouz Egy nő láthatatlan élete (A Vida Invisível) című drámája az ötvenes évek Rio de Janeirójába kalauzol el bennünket. A film két nővérről szól, akik tekintélyelvű családban nőnek fel, nem csoda, hogy mindketten a szabadságról álmodoznak: az egyik híres zongorista szeretne lenni, a másik pedig lángoló szerelemre vágyik. A körülmények elszakítják egymástól a két nővért, akik azonban sohasem adják fel a reményt, hogy még egyszer újra találkoznak. A mű kiváló alakításokkal és remek cselekményvezetéssel elmesélt megható történet a testvéri szeretetről, az emberi kapcsolatokról, nem utolsósorban a női emancipációról.
10. KITTY GREEN: AZ ASSZISZTENS (USA)
Kitty Green Az asszisztens (The Assistant) című filmje a frissen diplomázott Jane-ről szól, akinek az az álma, hogy egyszer filmproducer legyen. Egy producervállalatban kezd dolgozni a ranglétra legalján: junior asszisztensként. A cselekmény a lány egy munkanapját követi végig: még sötét van, amikor megérkezik a munkahelyére, és már sötét van, amikor elhagyja azt. Közben összepakol, kávét főz, utazást szervez, fénymásol, ebédet rendel, telefonál – és szemtanúja főnöke visszaéléseinek. A képi világ és a színészi játék tekintetében egyaránt minimalizmusra törekedő film kifinomultan ábrázolja azt a mérgezett munkalégkört, amely a „fölfelé nyal, lefelé tapos” elv alapján működik, s ahol a hatalmi viszonyok mindig felülírják a helyes-helytelen megkülönböztetését.
9. MAGNUS VON HORN: IZZADSÁG (LENGYELORSZÁG)
Magnus von Horn svéd rendező Lengyelországban készült Izzadság (Sweat) című művének a középpontjában a szépséges fitneszedző és sikeres influencer, Sylwia Zajac áll, akinek a közösségi oldalán 600 ezer követője van. A lány csinos, sikeres, népszerű, ergó boldog önmegvalósított személy. Kifelé legalábbis így tűnik. Az igazság azonban teljesen más. Egyik videómegosztásában Sylwia bevallja, hogy magányos, és valódi intimitásra vágyik, ami lavinát indít el körülötte. Egy fitneszedző három napjának ábrázolása révén a mű tükröt tart korunk embere elé, aki a magány, az elidegenedettség-érzet, a felületes kapcsolatok, megrendült értékrendszer, nem utolsósorban a bulvármédia, a Facebook és az Instagram hármasának árnyékában él.
8. ROY ANDERSSON: TÖRTÉNETEK A VÉGTELENSÉGRŐL (SVÉDORSZÁG)
Az egyedi filmnyelvi technikával dolgozó Roy Andersson Történetek a végtelenségről (Om det oändliga) című filmjében ott folytatja, ahol előző műveiben abbahagyta. Ezúttal is az emberi létről, annak szépségeiről és kegyetlenségeiről mereng, banális hétköznapi szituációkat vegyítve nagy történelmi pillanatokkal. A mű tartalmilag szerteágazó élethelyzetekről szóló, egymáshoz nem, vagy csak lazán köthető epizódok sorozatából áll össze. A groteszk, esetenként szürreális jelenetek rendszerint egy hosszú, statikus beállításból állnak, a néző kameramozgás nélkül látja az eseményeket, mintha egy költői ihletésű mozgó festményt nézne a vásznon. A filmet a szürkés színek, a helyszínek puritán egyszerűsége, az egy-egy epizód szerves alkotóelemeként működő zene, a színészek irányított (nem ritkán modoros) játéka, az egzisztencialista dráma és abszurd humor keveredése jellemzik.
7. KELLY REICHARDT: AZ ELSŐ TEHÉN (USA)
Az amerikai függetlenfilmes Kelly Reichardt Az első tehén (First Cow) című alkotásának cselekménye Oregonban játszódik a 19. század húszas éveiben. A halk szavú főhős a trapperokkal érkezik a világ háta mögötti zord telepre, ahol összetalálkozik azzal a kínai férfival, akinek útközben segített megmenekülni üldözőitől. A két férfi közt barátság szövődik, mindketten a szebb életről álmodoznak, és meg is találják a módját annak, hogyan gyűjtsék össze a rávalót, csupán egy kis simlisségre van szükség hozzá. A valamennyi elemében különleges, gyönyörűen fényképezett, részletgazdag, a táj, a díszlet és a társadalmi háttér megjelenítésében egyaránt hiteles First Cow a legtöbb westernnel ellentétben egy lassan csordogáló, elégikus hangulatú alkotás.
6. VACLAV MARHOUL: A FESTETT MADÁR (CSEHORSZÁG)
A második világháború borzalmaitól a szülők egy vidéki rokonukhoz küldik kisfiukat valahol Kelet-Európában, a nagynéni azonban váratlanul meghal, és a gyereknek egyedül kell boldogulnia egy kegyetlen világban. Az ő megpróbáltatásait kíséri végig Vaclav Marhoul A festett madár (The Painted Bird) című, fekete-fehér technikában készült, gyönyörűen fényképezett filmje. Az alkotás nyers brutalitásában ábrázolja a falusi létet és a tanyavilágot, az ott élő emberek hiedelmét, szokásait, durvaságát. Látunk bőven kegyetlenkedést: kínzást, emberölést, családon belüli erőszakot, a különc könyörtelen megbüntetését, szexuális abberációt, állatkínzást, öngyilkosságot. Az évekig tartó szenvedés és a körülmények végül a fiút is kifordítják önmagából: mi ezt a folyamatot nézzük végig a közel háromórás filmben.
5. JAN KOMASA: CORPUS CHRISTI (LENGYELORSZÁG)
Jan Komasa Corpus Christi (Boze Cialo) című alkotásának középpontjában az ifjú Daniel áll, aki a javítóintézetben talál rá Istenre. Szívesen tanulna papnak, előélete miatt azonban ez lehetetlen. Jó magaviseletének köszönhetően egy messzi faluba küldik, hogy fűrésztelepen dolgozzon, a fiatalembert azonban papnak nézik, s mivel a helyi plébános kórházba kerül, Daniel szívesen beugrik a helyére. A karizmatikus fiú a megszokottól eltérő hangot üt meg, más szemszögből láttatja a vallási tanokat, új hozzáállást kínál a falu lakosságának, hogy megbírkózzon a közösséget ért tragédiával. A film mindvégig a vallás és az ember morális oldalát boncolgatja, arra a kérdésre keresve a választ, mennyire éljük meg őszintén a hitünket.
4. SRDAN GOLUBOVIĆ: APA (SZERBIA)
Miután rossz anyagi körülményei miatt a helyi szociális központ nevelőszülőknél helyezi el kiskorú fiát és lányát, Nikola gyalogosan indul el a falujától 300 kilométer távolságra lévő Belgrádba érvényesíteni jogait. A kétségbeesett apa szinte dokumentumszerű hitelességgel feldolgozott történetén keresztül a szociálisan érzékeny Srdan Golubović a kényes témából kiindulva számos egyéb kérdést is érint, nem enyhe bírálatot fogalmazva meg a szerb társadalommal szemben. Az Apa (Otac) című film emellett univerzális olvasattal is rendelkezik, amely szerint a saját társadalmától kivetett, jogaitól megfosztott kisemberről szól, aki összeszedi erejét és bátorságát, hogy kiálljon saját igazáért, és aki kiállásával, ha jogait nem is tudja kellő mértékben érvényesíteni, legalább visszaszerzi önbecsülését.
3. MARIA SØDAHL: REMÉNY (NORVÉGIA)
Anja és Tomas sikeres művészpár. Népes családjuk van: három közös gyerek, és három gyerek a férfi első házasságából. Idejük nagy része rohanással telik. Ezt a feladatokkal teli dinamikus életmódot változtatja meg Anja betegsége, az orvosok szerint a nő állapota ugyanis menthetetlen. Nagyon súlyos témát dolgoz fel Maria Sødahl Remény (Håp) című filmje, az életszerű ábrázolásmód szerencsére lehetővé teszi a számára, hogy megfelelőképpen éreztesse a családon belül uralkodó viszonyokat, ugyanakkor pedig elkerülje az érzelgősség csapdáját. A komplex lélektani dráma egyrészt arra összpontosít, mi játszódik le a betegben a pusztító hír tudatosodásával, másrészt hogyan reagálnak a hírre legközelebbi családtagjai és barátai, elsősorban élettársa – a betegség árnyékában tudniillik sok minden újraértékelődik.
2. MOHAMMAD RASZULOF: NINCS GONOSZ (IRÁN)
A filmelőzetesben a következőt olvashatjuk a műről: „Hesmat odaadó férj és gondos apa, aki soha nem beszél családjának a munkájáról. Puja tudja, hogy képtelen egy másik ember életének kioltására, mégis ezt várják tőle. Dzsavad még nem sejti, hogy nem a szerelme születésnapjára tervezett leánykérés lesz a nap legnagyobb meglepetése. Bahramot, aki orvos, de nem praktizálhat, meglátogatja az unokahúga: a férfi megpróbálja elmagyarázni neki, miért él mindentől távol, számkivetettként.” Mohammad Raszulof Nincs gonosz (Sheytan vojud nadarad) című alkotása négy történeten keresztül az Iránban még ma is hatályban lévő halálbüntetés kapcsán, dokumentarista hitelességgel és lehengerlő művészi erővel boncolgatja az erkölcsi tartás és az egyéni szabadság kérdéskörét egy elnyomó politikai rendszerben.
1. THOMAS VINTERBERG: MÉG EGY KÖRT MINDENKINEK (DÁNIA)
Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek (Druk) című művének középpontjában négy középiskolai tanár áll, akik egy kísérletnek vetik alá magukat, amelynek az a lényege, hogy meghatározott időközönként meg kell inni némi szeszes italt, egy elmélet szerint ugyanis bizonyos alkoholszint a szervezetben levezeti a feszültséget és kreatívabbá tesz. S valóban, az életközepi válsággal szembesülő férfiak némi piával visszatalálnak a fiatalkori lendülethez, csakhogy gyorsan kiderül, hogy az ital csupán felerősíti az alaphangulatot, s amennyire alkalmas euforikus életérzés előidézésére, ugyanúgy képes az ellentétes hatás kiváltására is. A történetben rejlő lélektani töltet és a kitűnő cselekményvezetés mellett a film lehengerlő hatásához sokban hozzájárul még a négy férfit alakító színész kiváló játéka, élen Mads Mikkelsennel. A film felemel, földbe döngöl, majd józanságunkra alapozva kihúz bennünket a sárból, egy életigenlő fináléval felvillantva az új esélyt.
