„A gyermek és a neki mesélő szülő között olyan kapcsolat teremtődik, amely nélkül nem érdemes élni, és azt a szülőt, aki nem tudja, milyen fontos ez, rá kellene kényszeríteni arra, hogy meséljen a gyermekének” – írta egyszer Lázár Ervin, Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró. Megszámoltam: közel nyolcvan könyv sorakozik a kislányom polcain. A paletta rendkívül színes, akad köztük hagyományos mesekönyv, lapozó és böngésző, de van a korosztályának megfelelő ismeretterjesztő kiadvány is. A gyűjteményben megtalálható a kisgyermekes szülők között már klasszikussá vált Bogyó és Babóca sorozat néhány példánya, az Anna, Peti és Gergő szinte összes kötete, de Bartos Erika más szerzeménye is. A külföldi szerzők közül az egyik legsikeresebb angol gyerekköltő, író, drámaíró, Julia Donaldson művei is hamar belopták magukat a három és fél évesem szívébe, humoros, tanulságos, aktuális, mégis rendhagyó versesmeséit hamar megszeretik nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is. Valójában nem válogatunk, előszeretettel forgatjuk közkedvelt és kevésbé ismert szerzők műveit is, nem múlik el nap felolvasás, közös lapozgatás, böngészés nélkül.
Számos tanulmány és a témában jártas szakember hangsúlyozza, a gyermek élete első éveiben tanul a legtöbbet, és ebben a rendkívül érzékeny folyamatban a mesék és a könyvek szerepe felbecsülhetetlen. Pozitív hatással vannak az emberpalánta beszédfejlődésére, kreativitására, képzelőerejének és érzelmi intelligenciájának alakulására, a szociális kapcsolatainak fejlődésére, de jótékonyan befolyásolják a kisiskolás éveket is – előnnyel indulnak azok a gyerekek, akiknek már életük korai szakaszában rendszeresen felolvastak, meséltek a szüleik. A gyermekkönyvek segítségével a lurkók már hamar megtanulják felismerni az események közötti összefüggéseket, a megfelelő kiadvány kiválasztásával gyakorlatilag minden élethelyzet felvázolható, a gyermekek számára is érthetően és könnyedén szemléltethető, elmagyarázható.
A mai, a technológia vívmányaitól hemzsegő, rohanó világunkban az olvasás sajnos háttérbe szorul, a manapság már mindenki számára könnyedén elérhető mesefilmek és számítógépes játékok sajnos mindinkább elveszik a könyvek lapozgatásával töltött értékes időt. A kutatások riasztó képet festenek: egyre több kisgyermek egyáltalán nem, vagy csak ritkán találkozik az írott mese, vagy a korosztálya számára nyomtatott könyvekkel. Ebből kifolyólag később sem mutat különösebb érdeklődést az olvasás iránt, inkább a könnyen elérhető, és az őt azonnal „kiszolgáló” digitalizált, túlságosan is ingergazdag világ érdekli és köti le. Sokan sajnos elfelejtik, vagy nem is tudják, hogy az óvodáskorú gyermekek élete akkor válik gazdagabbá, színesebbé, ha használhatják képzelőerejüket, ha fantáziájuk szabadon szárnyalhat, ha ők maguk, a saját következtetéseik segítségével találnak megoldást apró problémáikra, ha kezelni tudják érzelmeiket – szerencsére a gyermekkönyvek minderre kiváló alternatívát jelentenek, hiszen ezek nemcsak szórakoztatnak, hanem nevelnek is egyszerre. Segítségükkel nem csak a fantázia világa, de a bennünket körülvevő környezet, a mindennapi problémák is elérhető közelségbe kerülnek a csemeték számára, sőt, olykor a nap folyamán felgyülemlő feszültség oldását is elősegítik. Gyermekorvosok kutatásai igazolják, hogy a rendszeresen mesét hallgató gyerekek immunrendszere erősebb, ők kevésbé fogékonyak a kiskorban jelentkező fertőző betegségekre, hiszen ezek az érzelmi megterhelés miatt legyengült szervezetet érik leginkább, ami ellen hatékony védelmet nyújthat a családi meserituálé alkalmával erősödő érzelmi kapocs szülő és gyermeke között. A boldog gyermekkort garantáló, együtt töltött minőségi időt semmilyen készülék, vagy találmány nem pótolhatja!
Húsvét alkalmával felvetődik a kérdés, vajon a nyuszi a már meglévők mellé hoz-e újabb könyvet? Természetesen! Hiszen a lehetőségek tárháza végtelen és kimeríthetetlen, ráadásul nincs is annál jobb, mint egy zsúfolt, aktív, rohanós nap végén bekuckózni az ágyba és a poronttyal közösen elmerülni a gyermekkönyvek kortalan, varázslatos világában!
