Trükkös ez a nagytestvér…

A Facebook felhasználóinak száma folyamatos növekedést mutat, közel 1,4 milliárd ember használja naponta, az óriásvállalat 50 százalékkal többet keres mint egy évvel ezelőtt. A közösségi oldal rendkívül gyorsan alkalmazkodik a piachoz, tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy nagy mértékben most már ő irányítja az internetre vonatkozó tendenciákat. Mára a Facebook nagyrészt mobil-eszközzé vált, hiszen a közösségi oldal bevételének kb. 88 százaléka mobil-felületen keletkezik. Akkora hatalommal rendelkezik a vállalat, hogy gyakorlatilag bárkit lejárathat, tönkretehet napokon belül, sokan arra gyanakszanak, hogy a nemrég bevezetett kettős hírfolyam is ezt célozza meg. A legújabb változtatások a nem szponzorált, vállalatok által közölt bejegyzéseket egy másodlagos hírfolyamba rakja, az elsődlegesbe pedig az ismerősökét, valamint ide kerülnek a fizetett reklámok is. Ott, ahol bevezették ezt az új rendszert, az olvasóikhoz Facebookon eljutó online lapok olvasottsága drasztikusan csökkent.

De mi a titka a közösségi hálózatoknak, miért olyan sok a felhasználójuk?

A Facebook az a platform, ahol majdnem mindenki jelen van, ettől függetlenül a vélemények megoszlanak róla. Sokan szükséges rosszként élik meg, használják, mert a rengeteg elfoglaltság miatt nem jut idejük „valós” társalgásra, sokunknak azonban barátai, rokonai elköltöztek az évek során, és csak így tarthatják velük a kapcsolatot. Ebből a szempontból rendkívül hasznosnak bizonyult a közösségi oldal, a felhasználók úgymond „megosztják” hétköznapjaikat, képeket vagy történeteket láthatunk, olvashatunk róluk, így úgy tűnik, mintha a szomszédságban lennének, ez azonban messze áll a valóságtól. Mint ahogyan egy Facebook-felhasználó mondta nemrég, az interneten kialakított ismeretségek borzasztóan felszínesek, nem lehet összehasonlítani azzal, amikor valakivel leülsz beszélgetni a „való világban”. Nagy az esélye annak, hogy az „internetes barátok” fel sem ismernék egymást, ha például találkoznának az utcán.

Mint mindennel az életben, a közösségi oldalakkal is az történt, hogy a kapcsolattartásra kitalált platformra gyorsan lecsapott a média és a kereskedők garmada, megérezték a haszon és a befolyás eddig kihasználatlan lehetőségeit, és így a közösségi oldal lassan átalakult. A Facebook alapítója nemrég ezt megelégelte, alapos változásokat vezetett be azzal kapcsolatban, miféle információkat látunk a közösségi oldalunkon, újra az ismerősök közötti kapcsolattartásra helyezte vissza a hangsúlyt (legalábbis ez volt a hivatalos magyarázat), a médiával kapcsolatos vagy a különféle kereskedelmi, kulturális vagy egyéb tartalmú témákat egy külön választható hírfolyamba helyezték át.

Egyes felmérések szerint a közösségi hálózatokat manapság az EU lakosságának több mint a fele használja, érdekes, hogy Magyarország (83 százalék) vezeti ezt a listát, majd Málta (82%) és Belgium (80%) következik. Az unióban Franciaországban mutatnak legkevesebb érdeklődést a Facebook iránt, ott a lakosságnak kevesebb mint a fele, azaz 47 százaléka használja.

Az is érdekes, ki mire használja a közösségi oldalakat, van, aki naphosszat a Facebookon lóg, a közösségi oldal megszállottja, de olyanok is vannak, akik hetente egy-két alkalommal néznek rá. A régiónkban az a tapasztalat, hogy egyes emberek hétköznap átlagban 10–20 percet töltenek a Facebook mellett, hétvégén azonban órákat is „elvannak” a közösségi oldalakon. Egy másik típusú felhasználó a hírek szerelmese, ők folyamatosan a legújabb történéseket böngészik, legfőképp azok, akik a média területén érdekeltek. Olyanok is akadnak bőven, akik álnéven jegyzik be magukat, és mások bejegyzéseit fürkészik, de sohasem „posztolnak” semmit. És persze ott vannak azok, akik kimondottan csak a munka miatt lógnak a Facebookon, reklámokat keresnek vagy töltenek fel, munkalehetőség után kutatnak, vagy munkát kínálnak.

A Facebooknak érthetően az az érdeke, hogy minél több időt töltsünk a közösségi hálózaton, ezért arra törekszik, hogy minél többet megtudjon a felhasználóiról, mert így a hirdetők pontosabban „célozhatnak”. Azt sajnos nem tudhatjuk, mekkora biztonságban vannak adataink, kinek adják oda vagy el őket annak érdekében, hogy olyan tartalmakat jelenítsenek meg, amik valószínűleg érdekelnek bennünket. Hiszen ha vonzóbb a tartalom, több időt töltünk ott, és természetesen több bevételt biztosítunk ezzel a vállalatnak.

Az Európai Unió azt követeli a közösségi oldalaktól, hogy határozzák meg és magyarázzák el pontosan, milyen esetekben törölhetik a felhasználók profiljait vagy feltöltött tartalmait, valamint azt, hogy tegyék átláthatóbbá az adatok kezelését. A közösségi hálózatokat már többször perelték a felhasználók jogainak megsértésével, de a vállalatóriások nem sokat törődnek ezekkel a vádakkal, rengeteg pénzzel rendelkeznek, ezekre az esetekre találó a „mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek a többinél” orwelli gondolat. Ki álmodta volna meg 10–20 évvel ezelőtt, hogy a közösségi oldalakból ekkora pénzeket lehet majd keresni, na jó, talán Mark Zuckenberg, a Facebook alapítója, de mindenesetre kevesen.

Emlékszem, régebben több közösségi oldal is létezett, de mára a Facebook akkora monopóliummal rendelkezik, hogy a többi hálózat nagy része tönkrement. Ez azért sem jó, mert ha például elegem van a „fejszből”, akkor ha lenne, könnyen átválthatnék egy másik hálózatra, csakhogy nem igen maradt választási lehetőség. Mára ez már úgy néz ki, hogy az ovis csoportoktól kezdve a munkán át majdnem mindent a Facebookon szervezünk meg, a közösségi hálózaton keresztül kapjuk az értesítéseket a legfontosabb eseményekről, itt szervezzük meg a bulikat, szülinapokat stb.

Sajnos átláthatatlan, hogyan alakul folyamatosan a Facebook, miként „szűri” a személyre szóló híreket vagy éppenséggel melyik ismerősünk posztjai jelennek meg aznap. A legnagyobb gond ezzel az, hogy mivel nem tudhatjuk, mit kezdenek az adatainkkal, azt csinálnak velük, amit akarnak, és arra használják, amire csak kedvük szottyan.