Egyáltalán nem biztos, hogy folytatódik a brüsszeli párbeszéd Belgrád és Pristina között, üzente a minap Ivica Dačić külügyminiszter, hiszen az albán fél nem hajlandó betartani az évekkel ezelőtt született megállapodás legfontosabb tételét, vagyis nem kívánja megalakítani a koszovói szerb községek közösségét. Hiába minden fáradozás, a legutóbbi pristinai hivatalos álláspont is az volt: az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen ez az elképzelés, hiába írta azt annak idején, még 2013-ban, Brüsszelben alá Hashim Thaçi, akkori kormányfő, mai elnök. A szerb külügyminiszter még azt is hozzátette, hogy ilyen hozzáállással Szerbiának is jogában állna szemrebbenés nélkül felrúgni az eddigi megállapodásokat, s teljesen lenullázni az elmúlt évek eredményeit.
Talán ezeket a rezgéseket érezték meg az elmúlt napokban Európában is. Nem annyira Európa politikusai, inkább a kontinens mikrohullámú sütői, meg minden olyan egyéb szerkezet, amelyik árammal működtetett digitális órát használ. Az történt ugyanis, hogy a Belgrád és Pristina közötti konfliktus most már nem csupán minket késleltet az európai úton, hanem úgy általában Európa egészét is késlelteti. Miattunk.
Nagyjából hat perc késésről van szó, s az európai kontinens minden digitális órával ellátott háztartási gépét érinti a probléma. Az Európai Villamosenergia Átviteli Hálózat (ENTSOE) közzétette, hogy a probléma a Szerbia–Koszovó reláción keletkezett, az európai megállapodás értelmében ugyanis a hálózatnak állandóan 50 Hz frekvenciával kellene rendelkeznie, az átvitelben azonban „lyukak” keletkeznek Belgrád és Pristina között, s január közepe óta ez az érték folyamatosan 50 Hz alatt van, 49-et mutatnak a leggyakrabban a mérőműszerek. Ez a kontinens egészén hat perces késést okoz az említett berendezések digitális óráin.
Először az ENTSOE szakértői is azt hitték, hogy a Délkelet-Európában észlelt áramkimaradások miatt kellett szembesülni a jelenséggel. Arra valószínűleg nem is gondoltak, hogy Koszovó meg Szerbia még az áramátvitel frekvenciáján keresztül is csipiszt próbál mutatni a másiknak. A munkatársak mostanra rájöttek, mi a gond, s fel is szólították a zavart okozó mindkét felet, próbáljanak eltekinteni a politikai különbségektől és oldják meg a villanyáram folyamatos továbbítását, állítsák vissza 50 Hz-re a frekvenciát. Európában nem szeretnek késni, nincsenek hozzászokva az ilyesmihez.
Csak találgathatunk, hogy szándékosan, vagy hibák sorozataként keletkezett eredetileg ez a probléma, de most, hogy Szerbia és Koszovó is megtudta, milyen jelentős fegyverrel rendelkezik, milyen egyszerű módszerrel kontrollálhatja a kontinens oly drága kincsét, magát az időt, biztosak lehetünk benne, hogy nem kell sokat várnunk az európai integrációra. Ha ugyanis ők nem akarnak gyorsítani az integráción, majd mi lassítunk az európai fejlődésen. Ha másként nem, hát digitálisan.
