Több nap, mint kolbász – tartja a népi bölcsesség. Azonban mindannyian szeretünk álmodozni, a tejjel-mézzel folyó Kánaán képzete ősidők óta kitölti az emberek gondolatait, meséit, hisz nemcsak a szegény ember, hanem mindenki és mindig a kifogyhatatlan bőség után vágyakozik. Sokan megmaradnak az álmodozás szintjén, de talán ugyanilyen sokan vannak azok, akik tesznek ennek elérése érdekében.
Például lottóznak. Rendszeresen, hétről hétre elmennek a lottózóba és befizetik azt a hét számot, ami reményeik szerint meghozza a szerencséjüket, vagy éppen több sort játszanak meg, ezzel is növelve az esélyüket. Születési és egyéb fontos dátumok, szerencseszámok, házszám, családtagok születési dátuma – hogy csak néhányat említsünk azok közül az okok közül, ami miatt egy-egy számot rendszeresen megjátszunk. Az elmúlt héten valaki szó szerint megütötte a főnyereményt, és körülbelül hatmillió eurónak megfelelő összeget nyert a hét számmal. A nyertes szelvényt Szabadkán adták fel, és a hírek szerint az illető tíz darab kombinációt játszott meg. Ezzel ugyebár tízszeresére növekedtek az esélyei, de ez még mindig csak csepp a tengerben, és Fortunának hatalmas szerepe van abban, hogy éppen azt a hét számot sorsolták ki. Hisz lássuk, hány kombináció létezik… A szerbiai Állami Szerencsejáték lottójában az 1-től 39-ig terjedő számsorból kell hetet kiválasztania a játékosnak úgy, hogy a számok egyike sem ismétlődhet, és a sorrend sem fontos (habár nagyság szerint történik a regisztráció). Egy egyszerű matematikai képlettel ki is deríthetjük, hány kombináció létezik. A képlet így néz ki: C= n!/k!x(n-k)! – Az „n” azon számokat jelöli, amelyek közül választhatunk, vagyis esetünkben a 39-et, míg a „k” a kiválasztandó számokat, vagyis esetünkben a 7-et. Kivonunk, szorzunk, osztunk, és megkapjuk a végeredményt. 15 380 937. Tehát több mint 15 millió kombináció létezik, vagyis ahhoz, hogy biztosra menjünk, és tutira hetes találatunk legyen, több mint 15 millió szelvényt kell kitöltenünk, illetve befizetnünk. Egy-egy kombinációt 80 dinár ellenében játszhatunk meg. 15 380 937 x 80 = 1 230 474 960. Tehát ez 1,2 milliárd dinárunkba kerül. De lássuk, megéri-e a befektetést. A múlt heti nyertes bruttó nyereménye „mindössze” 716 879 535 dinár, aminek húsz százalékát egyből az állami költségvetésbe utalják. Vagyis oda jutunk, hogy egyáltalán nem éri meg minden kombinációt megjátszani, hisz még abban az esetben is, ha csak mi találjuk el a hét számot, még akkor is mínuszban vagyunk. Ha a fenti számítást másfelől közelítjük meg, úgy is fogalmazhatunk, hogy egy a tizenötmillióhoz az esélye annak, hogy egyetlen szelvény kitöltésével hetesünk lesz a lottón. Ennél sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy repülő éppen akkor szenved balesetet, amikor mi is rajta vagyunk, hisz ennek valószínűsége a becslések szerint 1:11 000 000, ugyanakkor ennél is több esély van arra, hogy belénk csap egy villám – 1:28 000. Viszont ha megnézzük, Magyarországon annak az esélye, hogy valaki ötöst szerez a lottón, vagyis mind az öt számot eltalálja a lehetséges kilencvenből, 1:43 949 268 – ergo nagyobb eséllyel lottózhatunk Szerbiában, mint mondjuk Magyarországon.
Ön lottózik?
Rendszeresen: 28 (16,3%) Néha: 57 (33,1%) Soha: 87 (50,6%) |
De talán kezdjük el a mi lenne ha... játékunkat. Egy sort befizettünk és hetesünk volt. Tehát a nyolcvan dinárunknál csaknem kilencmilliószor nagyobb nyereményre tettünk szert – vagyis van 716 millió dinárunk. Ebből körülbelül 150 milliót leadózunk az állambácsinak (vagyis a mi nyereményünkkel ő is rendkívül jól jár), és hozzákezdünk az 560 millió dinár vagyis 4,7 millió euró elköltéséhez. Tegyük fel, hogy szántóföldet vásárolunk, és életünk elkövetkező évtizedeiben abból akarunk élni, hogy árendába kiadjuk azt. Ebben az esetben, ha mondjuk hétezer eurót szánunk egy hektárra, mindösszesen megközelítőleg 671 hektárt tudnánk vásárolni. Szép mennyiség, és a bérleti díjakból szépen eléldegélhetnénk, de ha belegondolunk, korántsem mi lennénk a vajdasági pampák királyai. Esetleg úgy döntünk, hogy más ingatlanba fektetjük a vagyonunkat, és lakásokat vásárolunk mondjuk Szabadkán. Egy-egy lakásra harmincezer eurót számolva 156 lakással gazdagodhatunk, és a bérleti díjakból ez esetben is szépen eléldegélhetnénk. Harmadik lehetőségként hagytuk a bankokat. Tegyük fel, hogy a 4,7 millió eurónkat éves szinten 1,2 százalékos kamattal letétbe helyezzük valamelyik, számunkra szimpatikus pénzintézménynél. Ez esetben az egy év lejárta után megközelítőleg 56 000 eurót tudnánk felvenni, és így minden további évben.
A gondolattal persze el tudunk játszani, és képesek vagyunk arra, hogy magunk elé képzeljük a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, de számos történet kering arról, hogy a lottónyertesek a nyeremény kézhez vételét követően csakhamar ugyanolyan anyagi helyzetben, vagy talán még rosszabban találták magukat, mint azt megelőzően. Hogy ennek mi lehet az oka, arra talán csak a közgazdasági szakemberek, sőt, ami még valószínűbbnek tűnik, csak pszichológusok tudnának válaszolni. Komoly megrázkódtatás lehet ez az egyszerű embernek, aki hónapról hónapra él, és a hónap második felében már kénytelen lemondani bizonyos dolgok megvásárlásáról; talán akkora trauma, hogy az élete hátralévő részében nem is tudja feldolgozni.
És önnek melyek a kedvenc számai?
És mindig ugyanazokat a számokat játssza meg?
És mit tenne, ha ön lenne a szerencsés nyertes?
És nagy a rokonság?