Balkán-liga, Balkán-liga, Balkán-liga, Balkán-liga, Balkán-liga, Balkán-liga… ha valamit sokszor és hangosan elismétlünk, előbb vagy utóbb hihetővé válik. Valami ilyen történik most az ex-Jugoszlávia országainak labdarúgó-szövetségeiben is, ahol mindennap téma a – kosárlabdában és vízilabdában már meghonosodott – regionális liga, amelyben az egykori Jugoszlávia utódállamainak csapatai vennének részt.
„A belgrádi Crvena zvezda gyönyörű, igazi futballra való időben a Rajko Mitić stadionban fogadta a spliti Hajduk együttesét. A vendégek pályára lépését szórványos fütty kísérte, de ez a próbálkozás olyannyira erőtlen volt, hogy a tapsvihar közepette csak néha-néha lehetett hallani. A két csapat tagjai és szakvezetői a mérkőzés kezdete előtt közösen elénekelték az egykori Jugoszlávia himnuszát, a Hej Slovenit (már aki tudta a szöveget), utána pedig a kölcsönös tisztelet jeléül a szerb játékosok Bajaderát, a splitiek pedig a szabadkai Pionir termékét, a Medeno Srcet (Mézes szív) kóstolták meg, ezzel is példát mutatva toleranciából a politikusoknak és honfitársaiknak. A találkozó végig baráti hangulatban zajlott, mindössze egy sárga lapot osztott ki a játékvezető, s több szép, még a Bajnokok Ligájában szereplő játékosok által is megirigyelt jelenetek tarkították az igazságos, 2:2-es végeredménnyel végződő mérkőzést. (2018. szeptember 3., Magyar Szó, Sportvilág)” – valahogy így nézne ki egy tökéletesen megszervezett és lebonyolított mérkőzés a regionális labdarúgó-ligában, ám erre, valljuk be, vajmi kevés esély mutatkozik. Akik emlékeznek az 1990. május 13-án történtekre, amikor Zágrábban a jugoszláv rendőrség előbb a Dinamo szurkolóival csapott össze, a C. zvezda szurkolói a találkozó előtt villamosok ablakait törték be, a stadionban pedig az ülőhelyeket tették tönkre, s arra, ahogy Zvonimir Boban egy karaterúgással leterít egy rendőrt, azok bizonyára szkeptikusak a regionális labdarúgóliga megvalósulásával kapcsolatban. Pedig 26 év múlt el a zágrábi incidens óta, de a szurkolói csoportok között továbbra is olyan nagy az egymás iránti gyűlölet, hogy óriási kockázattal járna a liga létrehozása. Az utóbbi pár napban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a regionális liga ötlete és megvalósítása töretlenül élvezi az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) támogatását. Ezek a hírek a macedón labdarúgást vezető személyektől származnak, akiknek kijelentéseiben annyira hiszek, mint azoknak a telefonos kisasszonyoknak, akik felhívnak és közlik, hogy „semmit sem kell csinálnia, ön már nyert!”. Pedig már röpködnek a számok is, amelyek hol 12, hol 24 résztvevő csapatról szólnak, az összdíjazás esetében pedig 20 millió euró körüli összegeket emlegetnek. Talán nem meglepő, hogy eddig hivatalosan egyik klub sem jelezte távolmaradását, s csak félinformációkra hagyatkozva, klubhoz közeli forrásra hivatkozva derült ki, hogy a zágrábi Dinamo nem lelkesedik az ötletért. Ez valahol érthető is, hiszen ők BL-szereplésük miatt magasabbra taksálják magukat a többieknél, azonban a BL-részvételük minden évben kérdőjeles, s amikor sikerül bejutniuk a csoportkörbe, ott legtöbbször a homokzsák szerepét töltik be (az idei mérlegük hat meccsen hat vereség, nulla rúgott és tizenöt kapott gól).
A regionális labdarúgóliga ellen szól az is, hogy nagyon sok kiemelt kockázatú mérkőzés lenne, s talán inkább úgy kellene fogalmazni, hogy ebben a bajnokságban alig lenne nem kiemelt kockázatú mérkőzés. Ez pedig rengeteg pénzt emésztene fel, s nem valószínű, hogy a nézőszám és a televíziós jogok ezt megfelelő mértékben pótolnák. A fokozott rendőri jelenlét ellenére is biztos lennének incidensek, ami után tele lenne a sajtó kölcsönös vádaskodásokkal és a sovinizmus tüze még erősebben loboghatna valamennyi ex-jugoszláv országban.
A regionális labdarúgóliga megalakulásával borítékolhatóak lennének a botrányok, az incidensek, s éppen ez adja az alapot arra, hogy a felhozott érvek ellenére, ebből a bajnokságból mégis lesz valami. A Balkán-félszigeten hatványozottan érvényes a mondás: Panem et circenses, vagyis Kenyeret és cirkuszt. Kenyér, még ha sok esetben száraz is, de már jut a legtöbb asztalra, a cirkuszt pedig a regionális labdarúgóligában rendezett mérkőzések hétről hétre biztosítanák.
