Az egészségügyi nővérek, technikusok és orvosok tömegesen döntenek úgy, hogy külföldön keresik boldogulásukat. A legmeghatározóbb tényező, hogy túlterheltek, a fizetésük pedig alacsony, nem fizetik nekik sem a túlórát, sem pedig az éjjeli műszakot. Egyes becslések szerint 2000 egészségügyi dolgozó hagyja el évente az országot. A legtöbben, főként egészségügyi nővérek és technikusok, Vajdaság területéről távoznak – Németországba. Ez aggasztó adat, hiszen lassan egészségügyi ellátás nélkül maradunk, tudva, hogy már most sincs elég gyermekorvos, altatóorvos, radiológus, szemorvos, idegsebész, ortopédszakorvos… És ezt még tetézik a dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet múlt évi adatai, miszerint az ország területén csak 28 arc-állcsont-szájsebész van, 67 idegsebész, csupán 11 gyermekpszichológus és 19 gyermek-neurológus, 28 törvényszéki orvos, 21 immunológus, 35 mellkassebész és 6 klinikai fiziológus…
Az elmúlt hónapokban úgy alakult, hogy megtapasztalhattam az egészségügyi ellátás minden formáját és minden szintjét. Találkoztam kedves és közömbös egészségügyi nővérekkel, orvosokkal, emberséges hozzáállással, és olyan mulasztással is, amire nem lehet racionális magyarázat. Az egészségügyi dolgozók hozzáállásának, munkakedvének sok oka lehet, de azt megállapíthatjuk, a rendszer hiányos, nem működik akadálymentesen. Az egészségügyi dolgozók túlterheltek. A páciensek pedig türelmetlenek, mert sok esetben hónapokat kell várni egy-egy szakorvosi vizsgálatra, hogy aztán a helyszínen tapasztalják meg: az orvosok „futószalagon” végzik az ellátást, szinte egy perc sem jut egy páciensre. Az ellátásra szoruló betegeket pedig nem győzik a nővérek sorra venni. Kevés az orvos és a nővér is…
Az egyre súlyosbodó hiányra reagálva az állam 2015-ben mintegy 2000 specializációt engedélyezett. Az idén márciusban pedig a létszámstop ellenére a kormány 637 specialista foglalkoztatását is jóváhagyta. Most májusban további 2010 egészségügyi dolgozó, vagyis 631 orvos, 30 gyógyszer- és biokémikus, illetve 1349 egészségügyi technikus foglalkoztatására ír ki pályázatot az egészségügyi minisztérium. Ám ebből a 2010 egészségügyi állásból csupán 270 munkahely nyílik Vajdaság területén. Mégpedig az egészségügyi minisztérium adatai szerint a Vajdasági Klinikai Központ 229 új munkaerőre számíthat, a Szabadkai Közkórházban pedig 41 személyt alkalmaznak majd. Ebben a két intézményben várható a „legnépesebb” foglalkoztatás.
Amennyiben a minisztérium valóban figyelembe vette a lakossági elosztást, mint ahogy azt Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter nyilatkozta a napokban, akkor az elosztással egy kis baj van. Egyes adatok szerint Szerémségben foglalkoztatják a legkevesebb orvost, és ezúttal sem növelik a számukat.
De még ha nem is vesszük olyan szigorúan az egy főre jutó kvótákat, akkor is elmondható, hogy az egészségvédelem éppen itt küzd a legnagyobb emberhiánnyal, hiszen, mint egyes szervezetek adatai mutatják, az elvándorlás éppen Vajdaságot érinti a legsúlyosabban.
Azonban nem csak az elvándorlással, az elöregedéssel is szembesülnie kell a vajdasági lakosságnak. Ez viszont két problémát vet fel. Egyrészt egyre nagyobb igény mutatkozik az egészségügyi ellátás iránt, másrészt pedig az egészségügyi dolgozók jó része korosnak számít. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis a tartomány területén a szakorvosok mintegy 69 százaléka 45 évnél idősebb.
Akárhonnan is közelítjük meg a problémát, az egyre súlyosabb és lehangolóbb képet mutat. Németország határozott kampányt folytat elsősorban Kelet-Európa irányába, hiszen jelentős mennyiségű egészségügyi dolgozóra van szüksége. Így a vajdasági családok a jobb életkörülmények reményében, jó feltételek mellett vándorolnak ki. Az állam ugyan intézkedéseket vezetett be a helyzet enyhítésére, de attól tartok, ez eső után köpönyeg, hiszen a jó szakorvosok generációját is csak a kiemelt orvosok tapasztalatainak átadásával lehet kinevelni. Az egészségügyi nővéreket pedig tehermentesíteni kell, motiváló intézkedések is szükségesek, illetve egy hatékonyabb rendszer, ahol senki nem érzi magát másodrangúnak – a páciens sem.
