Hogy valami változik – vagy már is változott is valamelyest –, kétségtelenül mutatja, hogy Hódságon a Szerb Radikális Párt többéves uralma után demokrata vezetése lett a községnek, de az is, hogy egy évvel szabadulása után újból letartóztatták Kristijan – Aleksandar – Golubovićot, az utolsó és a legellentmondásosabb szerbiai bűnözőt, az „országút lovagját”. Azonban, hogy tényleges változásról beszélhetünk-e, vagy csupán ügyesen kitervelt médiafogásról a politikum részéről – minden marad a régiben, csupán más köntösbe bújtatva –, arról csupán a történelem beszélhet majd.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy semmi közös sincs a nacionalista eszméket hirdető párt és a magát „szerb Bin Ladennek” nevező bűnöző között, pedig mindkettő a kilencvenes években volt a csúcson. A radikálisok kétszer is a kormányoldalon álltak, azóta viszont a legnagyobb ellenzéki pártként szerepelnek, míg az utóbbi időben médiasztárként is szereplő bűnöző akkoriban alapította meg bandáját, és tevékenykedett Arkan csapataiban is, amit ma előszeretettel tagad. Feltűnő hasonlóság az is, hogy a szerbiai társadalom egy része egyenesen hősként tiszteli a hágai börtönben csücsülő háborús bűnökkel vádolt pártvezért, de a fiatalok egy körének szemében is példaképként, hősként szerepel a többek között drogkereskedelemmel foglalkozó Golubović. Mint azt Janko Baljak dokumentumfilmjében láthattuk, amelyet a szerbiai bűnözésről készített (Vidimo se u čitulji, 1995, az ott látható és nyilatkozó maffiózók közül ma egyedül Golubović van életben), a bűnözők jól tudták, hogy a fiatalok felnéznek rájuk, ők is szívesen megjelennének egy csinos nővel, nagy autóval, vastag aranynyaklánccal...
Golubović els ő bűncselekményét 1987 decemberében követte el Bolečben, amikor is egy kávézóban hamutartóval verte agyba-főbe az egyik vendéget. Két évvel később egy szórakozóhelyen verekedést kezdeményezett, ami gyorsan lövöldözés ig fajult, majd 1990-ben pisztollyal a kezében berontott egy szállodába, a vendégeket a földre parancsolta, ő pedig fegyverével beleeresztet pár sorozatot a terem plafonjába és a hotel előtt álló autókba. A börtönben vette el barátnőjét, aki a menyegzőre egy 15 méter hosszú limuzinnal érkezett a helyszínre. A negyvenéves bűnöző közel egy évtizedig tartózkodott különböző börtönökben – többek között Németországban, Görögországban és Olaszországban –, talán fel sem lehetne sorolni bűnlajstromát, utoljára négy és fél évet ült zsarolásért, és tiltott fegyverviselésért. Miután tavaly januárban kiszabadult, barátai páncélinggel várták, és az ott lévő újságíróknak nyilatkozva hangoztatta: leszámolt a bűnözéssel, kocsmát nyit, és sporttal foglalkozik.
A kevert harcot képviselő bűnöző a hihetetlen brutalitásáról és veszélyességéről ismert Ultimate Fighting Championship ketreceiben tervezte kiélni agresszivitását, azonban Horvátországban nemkívánatos személyként kezelték, nem engedték, hogy belépjen az országba. A bűnöző ekkor már a média keblében fürdött, valóságshow-ban szerepelt volna ( Farm ), színészkedett volna (felvettek vele néhány jelenetet a Kad na vrbi rodi grožđe című sorozatban), de még egy belgrádi rapegyüttesben is szövegelt a fiatalokkal. Bárhol megjelent, mindenhol az erőszak- és bűnözésmentes életet hirdette, pozitív példát akart mutatni a fiataloknak, miközben a belgrádi Szent Márk-templomban drogügyleteit intézte. Azonban a Belügyminisztérium nem ült tétlenül.
Leszámoltak egy maffiózóval, ami kétségtelenül jó hír számunkra, de addig nem lehetünk nyugodtak, amíg azok a maffiózók, akik a leghatalmasabb fegyvert – a pénzt – használják még mindig irányítanak, megrendítenek, megvásárolnak minket embereket, bírókat, politikusokat. És nem lehetünk nyugodtak, amíg bűnözők és különféle celebek lesznek a példaképeink. Ha pedig csupán választási pontgyűjtésről van szó és nem tényleges akaratról, vagy csak az Európai Uniót szeretnék győzögetni, hogy mekkora jogállam vagyunk, nagy árat fizethet a mostani kormány, mint Golubovć is, aki túlontúl bízott saját „nagyságában”. Hiszen láthatjuk Hódságon is, hogy nem a Demokrata Párt egyedül, hanem a köré szervezett koalíció nyerte meg a választásokat. A koalíciók pedig előbb-utóbb felbomlanak.
