A szarajevói városi tanács keddi ülésén megerősítették, hogy az Al Jazeera globális televíziós csatorna átveszi a szarajevói Studio 99 tévéadót. Mint azt Alija Behmen, Szarajevó polgármestere kedden bejelentette, a város eddig 318 384 bosnyák konvertibilis márkát különített el erre a tévécsatornára, amit az Al Jazeera kifizet majd a városnak, majd hozzátette, hogy az Al Jazeera hírcsatorna regionális képviseletet fog létesíteni Szarajevóban, aminek köszönhetően új munkahelyek jönnek majd létre. A találgatások szerint a katari Al Jazeera televíziós csatorna azt tervezi, hogy Szarajevóban egy regionális televíziós központot hoz létre az egykori Jugoszlávia területére, így is erősítve az iszlám helyzetét a Balkánon, valamint Európában. Ugyanígy egy előretolt bástyának számít a két évvel ezelőtt megépült szabadkai dzsámi, amely a városban és a környéken élő mintegy 9 ezer muzulmán vallású polgárnak biztosít imahelyet. Ugyanakkor Budapest–Belgrád vonalon ez az egyetlen imahely, amit meglátogathatnak az úton lévő vendégmunkások.
Egyes tavalyi becslések szerint az 500 millió lakosú Európai Unióban a muszlim bevándorlók és leszármazottaik száma – az illegálisan itt tartózkodókkal együtt – eléri az 55 milliót. A muszlimok a bevándorlók 90-95 százalékát teszik ki. A gond nem új keletű, már évek óta foglalkoztatja a közvéleményt, a 2000-es években egyes gondolkodók figyelmeztettek arra, ha ez így folytatódik – márpedig a tendenciák erre utalnak –, Európa néhány évtized múlva iszlám földrésszé válhat.
Erről szól Jelena Sudinova orosz írónő 2005 nyarán megjelent, A párizsi Notre Dame mecset című fantasztikus regényének cselekménye, amely 2040-ben egy olyan Franciaországban játszódik, amely a többségivé és államvallássá vált iszlám uralma alatt áll, s egy keresztény csoport éppen fegyveres felkelésbe kezd az iszlám törvénykezés, a saria ellen.
De hogyan került ez a nagyszámú iszlám közösség Európába, amikor a második világháború után csak elvétve lehetett itt őket megtalálni? A magyarázat mögött az a tény rejlik, hogy a gyarmati rendszer felbomlása az ötvenes évek végén egybeesett a nyugat-európai gazdasági fellendüléssel és munkaerőhiány lépett fel. Ezért az egykori anyaországok megengedték, hogy a francia, angol, belga, holland iskolákat végzett személyek Európában telepedjenek le. Németország ebből a szempontból kivétel volt, ugyanis nem voltak gyarmatai, ezért a hatvanas években szerződéseket kötött Törökországgal az idegen munkaerő betelepítésére. Más a helyzet a Balkánon, kiváltképp Boszniában, amelynek muzulmán lakossága a török hódoltság korából maradt meg, amikor is sok bosnyák nemes felvette a hódító vallását, csakhogy megtarthassa a földbirtokát.
Mindezek mellett létezik egy másik súlyos tény, méghozzá az öreg kontinens kiöregedése. Számos demográfiai mutató figyelmeztet Európában, így Szerbiában is, hogy egyre kevesebb a fiatal és több az idős személy. A gazdasági és társadalmi fejlődéssel világszerte együtt járó jelentős népességcsökkenést általában két tényezőre vezetik vissza: az egyik a nők tömeges munkavállalása, a másik a társadalombiztosítás bevezetése. Az előbbi a gyermeknevelés legfontosabb tényezőjét, az anya erőforrásait köti le más célokra, az utóbbi pedig azt az időskori biztonságot teremti meg, amit a szülők korábban nagy számú, őket majdani öregségükben eltartó gyermek vállalásával biztosítottak maguknak. Ezenkívül kétségkívül nagy szerepe van a kis családos modellnek, a szingliségnek, a hedonizmusnak, a karrierista életmódnak és a vallástól, a nemzeti kultúrától való elfordulásnak, szekularizációnak is, hiszen liberális gondolkodásban, a vallásnak, a történelmi múltnak nincs különösebben fontos szerepe, csupán valamiféle előjelként lehet értelmezni az egyén életében.
A muszlim vallás ugyanakkor ellenáll mindenfajta külső „behatolásnak”, így a liberális gondolkodásnak is; az iszlám hit nemcsak vallási kötődést jelent, hanem világnézetet, életformát, nemzeti kötődést is. Így az esetek többségében náluk a társadalom legkisebb egysége az európai minta ellentéte, a nagycsalád, ahol részben azért kell sok gyerek, mert ez a gazdasági lét alapja, és a felnövekvő nemzedék feladata lesz, hogy később eltartsák szüleiket, nagyszüleiket.
Erre mondhatta Moammer Kadhafi líbiai elnök korábban: az iszlám győzni fog Európában, de kardok, fegyverek és hódítás nélkül.
