Az egyik külpolitikai elemző mondta azt a napokban Belgrád Szkopje elleni lépését kommentálva, hogy valószínűleg sohasem fog kiderülni részleteiben, miért is vonta vissza Szerbia néhány napra macedóniai nagykövetségének teljes személyzetét. Két állam diplomáciai kapcsolatában egy ilyen lépés meglehetősen drasztikusnak számít, s üzenetet hordoz magában, általában azt jelenti, a távozó állam ellenségének tekinti a diplomatáinak eddig otthont adó országot, amikor visszavonul onnan. Ha alaposan megvizsgáljuk a Szerbia és Macedónia között e héten történteket, az imént említett elemzői kijelentéshez nyugodtan hozzátehetjük: az is lehet, hogy nem történt semmi. Ritka mindenesetre az, hogy egy ország egy ilyen komoly intézkedést foganatosítson, ellenségének nyilvánítsa a szomszédos államot, majd egy-két nap múlva ugyanennek az országnak az elnöke telefonon elbeszélgessen a szomszédos állam kormányfőjével és megállapítsák, hogy baráti államokról van szó, hogy folytatni kell a jószomszédi kapcsolatokat és őrizni egymás diplomáciai képviseleteit. Majd ezt követően, egy nappal később, vissza is irányítsák a személyzetet oda, ahonnan jött. Lehet, hogy semmi sem történt, egy kis nyári színjátékon, erőfitogtatáson és szándékos problémakeresésen kívül?
Persze, sokak fejében motoszkál tovább a gondolat: valami azért mégis történhetett. S nem valószínű, hogy a nyilvánosság elé tárt első számú ok miatt lépett volna ekkorát Belgrád. Ez a magyarázat szerint ugyanis Macedónia azt tervezi, hogy az UNESCO soron következő ülésén támogatni fogja Koszovó felvételét a tagállamok közé. Korábban a macedón kormányfő még úgy nyilatkozott, hogy országa semleges álláspontot fog képviselni. A mostani hivatalos szkopjei álláspont az, hogy az EU tagállamainak többségi véleménye mellett száll majd síkra Macedónia is. Déli szomszédunk, Montenegróval együtt, már rég elismerte Koszovó függetlenségét, ezért aligha lephette túlságosan meg egy ilyen döntés a szerb államvezetőséget. Igaz, később arra is fény derült, hogy az egyik forgatókönyv szerint maga Macedónia tett volna javaslatot Koszovó felvételére az ülésen, így lehetővé téve a kérdés napirendre tűzését. Lehet, hogy Szerbiában emiatt szakadt el a film? Ha már támogatják, nem muszáj még javasolniuk is? Ahogyan minden más, lehetséges ez is.
A szerb média közben olyan információkat is közölt, hogy Macedóniában lehallgatták, fenyegették a szerb diplomatákat. Szkopje cáfolt, a kormány soha nem adott ki erre vonatkozó utasítást, állították. Hogy igazak-e az állítások? Bizonyítékot nem kaptunk. Közben már további válaszlépéseket fontolgattak Szerbiában, és kilátásba helyezték, hogy amennyiben Macedónia támogatja Koszovó felvételét, Szerbia is csatlakozhat Görögországhoz, és megkérdőjelezheti az ország nevének létjogosultságát.
Szerbiában egy Koszovóról szóló belső társadalmi párbeszéd veszi kezdetét hamarosan. Ha valóban csak a Koszovóval kapcsolatos álláspont miatt reagált ilyen hevesen az állam, akkor az nem jó jel arra vonatkozóan, hogy hozhat-e igazi áttörést ez a párbeszéd. Ha pedig voltak további okok is, azokat bizonyára államtitokként fogják kezelni. A nyilvánosság így – bármi legyen is a háttérben – valóban csak egy ködben játszódó színdarabot kapott. Egy biztos: a történtek nem tesznek jót a bilaterális és régióbeli kapcsolatoknak.
