A magyar Délvidékünk száz csodája között minden bizonnyal az egyik legpompásabb a Ferenc-csatorna óbecsei torkolatának kettős zsilipje, melyet a Kincses kalauz – Tájhangok (2020) című kötet is kellő tisztelettel méltatott, amikor kiemelte: európai csoda volt, amikor a XVIII. század végén a mérnökök megálmodták és létrehozták a kontinens leghosszabb csatornahálózatát – a Ferenc-csatornát, melynek zsilipjei Bezdánnál és Óbecsénél ma is állnak. Az 1895–1900 között a csatorna tiszai torkolatánál épült zsilip „a maga korában igazi műszaki csodának számított”. Az Újvidék című hírlap 1896. június 28-án Angolok Ó-Becsén című írásában arról számolt be, hogy a Ferenc-csatornai torkolat áthelyezési munkálatainak megtekintése végett a napokban több külföldi vendég érkezett Ó-Becsére. „Nevezetesen Mildoor többszörös milliomos angol – kinek 5 millió forintja fekszik a csatorna részvényeiben – két leányával, és Gerster Lajos amerikai alkonzullal, és Kärn skót gyárossal, kiket Kiss ny. ezredes, a Ferenc-csatorna vezérigazgatója, és Heintz műszaki tanácsos kísért. De nemcsak a csatorna munkálatait szemlélték meg behatóan, hanem nagy érdeklődéssel nézték Ó-Becse középületeit, a szerb vászonszövés módját, a mezei munkákat, s minden látnivaló lekötötte figyelmüket.” A munkálatok a földmívelésügyi minisztérium Ó-Becsére kirendelt hivatalos közegeinek felügyelete alatt folytak, mégis egy évnek kellett elmúlnia, hogy az Újvidék 1899. június 25-i számában immár jelezhette: a Ferenc-csatorna ó-becsei zsilipmunkálatai már közel állnak a befejezéshez. A napokban „megnyitják a híd előtti töltést, és beeresztik az egész csatornába a vizet. A hatalmas zsilipek is készen vannak, most távolítják el a gátakat a Tiszánál. Mint értesültünk, az ünnepélyes megnyitás még a nyár folyamán megtörténik.” Valójában az ünnepi avatóra még egy évet kellett várni.
A Dunát a Tiszával összekötő Ferenc-csatorna Bezdánnál kezdődik és Zombor, Sztapár, Verbász és Szenttamás érintésével jut el Bácsföldvárig, ahol kettéágazik, és Óbecsénél ömlik a Tiszába. Nevét I. Ferenc (1768–1835) osztrák császárról és magyar királyról kapta. A Kiss József és Kiss Gábor vezette építési munkálatok 1793-ban kezdődtek meg a Monostorszeg–Bácsföldvár közötti szakaszon, s alig tíz évvel később, 1802-ben adták át a forgalomnak. 1871 és 1875 között kertészeti célból építették meg Sztapár és Újvidék között a Ferenc József Öntözőcsatornát, ekkor helyezték át a csatorna alsó torkolatát Ó-Becsére, ahol az 1895–1900 között építették meg Európa első elektromos árammal működő, vaskonstrukciós hajóátemelő zsilipjét, a Türr István-zsilipet.
Önfeledten élvezték a Ferenc-csatorna vidékének csodáit annak a kiránduló csoportnak a tagjai is, akiknek utazásáról Latinovits Géza, a zombori Bácska 1897. április 30-i és május 4-i számában megjelent Vízi kirándulás a Ferenc-csatornán – Zombortól Ó-Becséig című írásában számolt be. Heintz Albert műszaki tanácsos úr készséggel bocsátotta a társaság rendelkezésére a Pannónia csavargőzöst, mely háromfős legénységével bácskai előkelőségeket szállított végig a Ferenc-csatornán. „Virágzó rétek, zöld vetések és csinos szőlősök fekszenek a csatorna mindkét partján” – olvasható a lelkes beszámolóban. A kellemes áprilisi reggelen Paukovits Ottó, Rohonczy Lőrinc, dr. Molnár Károly, Milodánovits Simon, Birvalszky György és az útirajz írója szálltak hajóra, hogy kellemes utazásuk során megcsodálják „kedves megyénk eme áldott részletét”.
Cservenkánál a csatorna jobb és bal partjánál a „szorgalmas és vagyonszerző” Lelbach-család terebélyes gabonaszállító hajói várakoztak a rakodásra. Az egyik hajón Lelbach Konrád személyesen felügyelte a gabona berakását. Távolabb Kúla igen látványosan emelkedik az utóbbi időben, több nagy ipartelep létesült, melyek a tulajdonosaiknak igen tekintélyes hasznot hajtanak. „Kúlát elhagyva megpillantjuk tövisi Rácz György nagy kiterjedésű szőlőtelepét, a Jolán-földet. A közélet ezen régi, kipróbált harcosa, egyúttal kitűnő és szakavatott gazda, ki ezen mint szőlőtelepével nagy jótéteményt gyakorol e vidékre, mert a nép látva az okszerű kezelést, kedvet fog kapni a szőlő kiterjedt mívelésére” – írta nem leplezett lelkesedéssel útirajzában Latinovits Géza. Verbásznál az utazók fejet hajtottak a dombon látható keresztnél, mely alatt a csatorna nagynevű tervezője, Kiss József mérnökkari százados, a geniális és kitartó férfi nyugszik. E kiváló ember munkájával nemhogy vagyont nem szerzett, de a maga korában még elismerésben sem részesült, és szegényen hunyt el. „Talán még eljövend az idő, hogy méltányolni fogják hervadhatatlan érdemeit; különösen megyénk köszönhet neki sokat” – fogalmazta meg a tisztelet hangján a szerző.
Bács-Szent-Tamástól Bács-Földvárig a „kiváló üzleti szellemmel megáldott” Dungyerszky Lázár gabonával terhelt hajói vesztegeltek a partok mellett. „Ez a földi kincsekkel bővelkedő, szorgalmas ember nemcsak saját maga részére gyűjti a vagyont, hanem érzékkel bír arra nézve is, hogy emelje az ipart és kereskedelmet; sok-sok szegény családnak állandó kenyérkeresetet és foglalkozást biztosít. Kiterjedt birtokain számos gyárat és ipartelepet létesített, mindannyi a modern technika legújabb vívmányaival van felszerelve.”
Bács-Földváron túl, a Gyöngysziget közepén Rohonczy Gida díszes kastélya emelkedik, körülötte látható Rohonczy messze földön híres, 70 holdnyi, csemegeszőlőt termő ültetvénye. „Rendkívül nagy keresletnek örvend az itten termelt szőlő; Rohonczy Bécsbe, Berlinbe, Párizsba és Londonba szállítja a kitűnő fajú fürtöket.” Ó-Becsén kedves ismerősök, Gombos Béla országos hírű gazdálkodó, és Balaton Gyula főszolgabíró fogadta az érkezőket. A csatorna torkolatának Bács-Földvárról Ó-Becsére leendő áthelyezési munkálatokat Heintz Albert jeles hídépítő mérnök a „csatorna társulat éltető lelke” – ahogyan azt útirajzában Latinovits Géza megjegyezte – kiváló szakértelemmel vezette. „A csatorna-társulat azon van – mondta –, hogy az öntözési rendszert meghonosítsa a vidéken, mely csakugyan áldásos dolog lenne, de a nép nem tudja, és nem akarja felfogni annak nagy horderejét és fontosságát.” Boldog idők Ferenc-csatornája!...
