A logikával ellenkezik, hogy egyre inkább gyarapodik az olyan sportolók száma, akik egyszerűen nem óhajtanak részt venni a nemzetközi versenyeken, hogy szaporodik azon szövetségek száma, amelyek nem nevezik sportolóikat, úgyszintén nemzetközi szövetségek is akadnak, amelyek úgy készítik el a versenynaptárukat, hogy csak foghíjas csapatok szerepelhessenek. Utóbbiak közül, amivel a közelmúltban már foglalkoztunk, a FIBA esete a legkirívóbb, amely – még ma sincs tisztázva, miért – a vb-selejtezőt az NBA és az Euroliga idényének kellős közepére írta ki, mintha bármire is rá tudná kényszeríteni a két leggazdagabb társulatot, és ennek kárát éppen a FIBA tagállamai látják.
Ha hozzáadjuk, hogy akad eltiltás is, amilyen például az orosz atlétikai szövetség megbüntetése, egyre több verseny mezőnye sokkal gyöngébb a lehetőnél.
Gyönyörű példa erre a hónap derekán Kenyában megtartott U18-as atlétikai vb. Az ember azt hinné, hogy minden nemzet szívesen bemutatná tehetségeit, akiknek amúgy is kevés versenyük van, ezért értetlenül állunk a kimaradók listája előtt. A kitiltott Oroszországon kívül kapásból vagy húsz olyan nemzetet lehet felsorolni, amelyek atlétikai nagyhatalomnak számítanak, vagy időnként azok. Kenyában például nem voltak ott az USA, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Olaszország, Japán, Kazahsztán, Norvégia, Finnország, Svédország, Hollandia, Portugália, Belgium, Görögország, Elefántcsontpart, Ausztria, Svájc és Magyarország korosztályos legjobbjai. Felmerül a kérdés: milyen vb volt ez, van-e egyáltalán értelme megrendezni, ha éppen azok nem szerepeltek, akiknek egyikét-másikát az éremlista élére is várhattuk volna?
Szerbiából is csak két képviselő volt, de itt az atlétika ilyen gondjai a közvéleményt nem foglalkoztatják. Ha nem foci vagy kosárlabda, mintha nem is létezne. Mint ahogyan a fővárosi sajtó több mint egy hete, amint Wimbledonban kiesett, meg sem említette Novak Đokovićot.
A foci nem is lehet komoly téma, hisz a C. zvezda és a Partizan, kifejezetten pozitív beállításban mintha komoly csapatok lennének, lefoglalták a teljes médiai teret. Marad a kosárlabda. Ahol óriási port kavart fel Nikola Jokić döntése, hogy nem játszik az Eb-n. Azt sem tudni, hogy a legjobbak távollétében kik kapnak majd helyet a válogatottban a vb-selejtezőn. A szövetség úgy gondolta, a számításba jövőket majd az augusztusi főiskolás-vb-n teszteli. És mi történt? 26 (!) meghívott kosarasnak esze ágában sincs az Universiadére utazni, amiből adódik, hogy a vb-selejtező sem érdekli őket. Maradt 13, vagyis sérülés esetén nincs teljes csapat. Nagyon hasonlít ez a 2004-es athéni olimpiára, amikor Vladimir Petrović Pižon kapitánynak pontosan egy felállításra elegendő játékosa volt, egyetlen cserelehetőség nélkül. Azután a helyszínen jöttek a sérülések, és a szerbiai focin röhögött az egész sajtóközpont.
