A szőke Beth már alig várta, hogy ismét a karjaiba zárhassa családját. Több hetes ázsiai útról tért haza Minneapolisba, kisfiához és férjéhez. Nem sokkal később köhögni kezd, azt hiszi, megfázott. Forró fürdőt vesz és megiszik egy csészével a népszerű, megfázás elleni italok egyikéből. Hamarosan kisfia is köhög. Annyira, hogy hazaküldik az iskolából. Két nappal azután, hogy hazatért, Beth összeesik otthonában, majd nem sokkal később meghal. Kisfia néhány órával ezt követően hal meg. Mire kidolgozzák a megfelelő védőoltást, néhány hét leforgása alatt világszerte 26 millió ember életét követeli a titokzatos vírus. Csupán azért, mert egy szakács Kínában annyira kezet szeretett volna fogni a szőke Beth-szel, hogy nem mosta meg a kezét, amellyel előtte nyers disznóhúst szeletelt. A Steven Soderbergh rendezésében készült Fertőzés (Contagion) című film természetesen hemzseg a Hollywooodra jellemző hatásvadász elemektől, ugyanakkor ha ezeket hagymahéjhoz hasonlóan rétegről rétegre lehámozzuk, elérkezünk a lényeghez, amely ugyanaz, mint minden fertőzés, járvány esetében.
A járványügyi szakértők évekkel ezelőtt megkongatták a vészharangokat, mivel megfigyeléseik szerint folyamatosan csökkent azoknak a szülőknek a száma, akik beadatták gyermekeiknek a kötelező védőoltásokat. A vakcina-ellenes mozgalom elsősorban a három komponensű, az úgynevezett MMR – kanyaró, mumpsz, rózsahimlő – védőoltás ellen kampányol. A világszerte elfogadott álláspont szerint ahhoz, hogy egy ország tartósan védve legyen a járványszerűen terjedő, ám megelőzhető fertőző betegségekkel szemben, a lakosság több mint a 95 százalékának kell megkapnia annyiszor a szükséges védőoltásokat, ahányszor az az átoltottság elérésének szempontjából szükséges. A Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet kimutatása szerint tavaly országszerte 81 százalékra esett vissza az MMR védőoltással védettek aránya – Belgrádban 65,2 százalékra, majd idén októberig 43 százalékra. Niš és Kragujevac szintén a „negatív” lista éllovasai, Branislav Todorović járványügyi szakértő szerint e városok területén a gyermekeknek kevesebb mint 50 százaléka kapta meg az MMR védőoltást. Predrag Kon epidemiológus arról beszélt a napokban, hogy hiába térnének például Belgrádban tömegesen jobb belátásra a törvénnyel egyébként 30 ezer és 150 ezer dinár közötti pénzbírsággal fenyegetett szülők, idén év végéig legjobb esetben 55 százalékra lehetne növelni a vakcinával védett gyermekek arányát a fővárosban.
Koszovó északi részén október közepéig 30-an betegedtek meg kanyaróban, Bujanovacon ketten, Kraljevóban szintén ketten. Utóbbi két község területén kihirdették a járványt és felszólították a szülőket, hogy oltassák be gyermekeiket. Koszovó egyéb területein több mint százra növekedett a megbetegedettek száma, a helyi szakértők elmondása szerint legtöbbjük nem kapta meg a szükséges védőoltásokat.
Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ös adatai szerint az első oltást figyelembe véve 17, míg a második oltást is figyelembe véve 8 európai állam érte el a célul kitűzött 95 százalékos átoltottságot. Romániában, ahol 2015 szeptembere és idén szeptember között több mint 9 ezren betegedtek meg kanyaróban, a szövődmények pedig 35 ember életét követeltek, állítólag 86 százalékos az átoltottsági arány.
A WHO honlapján olvasható másik kimutatás szerint tavaly világszerte megközelítőleg 90 ezer ember életét követelte a kanyaró, 2015-ben pedig több mint 100 ezerét. Mielőtt a múlt század hatvanas éveiben kidolgozták volna a védőoltást, átlagban két-három évente ütötte fel fejét kanyarójárvány a világ országaiban, a halottak száma pedig 2 és 3 millió között alakult ezekben az években.
A világ egyik legtekintélyesebb orvosi szaklapja, a The Lancet, 1998-ban közölte Andrew Wakefield brit orvos – akinek szakterülete a gasztroenterológia volt – és munkatársainak szakmunkáját, amelyben nyolc kisgyermek adataira hivatkozva azt állították, hogy a gyermekeknél egy hónappal az MMR védőoltás felvételét követően jelentkeztek először az autizmus tünetei. Hiába tiltakozott a szakma a tudományos szempontból relevánsnak nem nevezhető kutatás ellen, a szülők világszerte pánikba estek, és kezdetét vette a szóban forgó védőoltás elleni kereszteshadjárat. Brian Deer oknyomozó újságíró cikksorozata 2004-ben jelent meg. Ebben arról olvashatott a közvélemény, hogy Wakefieldet kezdettől fogva egy olyan ügyvédi iroda pénzelte, amely azt tervezte, hogy az állítólagos egészségi ártalmakra hivatkozva beperli a védőoltás gyártóit, valamint a kormányzati szerveket, és hatalmas pénzeket zsebel be.
Azóta világszerte mintegy 14 millió gyermek részvételével valósultak meg kutatások. Az eredmény mindegyik esetében az, hogy a vakcina csak elenyésző számú gyermeknél okoz maradandó egészségügyi károsodást, megbetegedést. A németországi Robert Koch Intézet KiGGS elnevezés alatt 2003 és 2006 között 17 641 gyermek részvételével végzett kutatásokat. Ennek során a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a beoltott gyermekek majdnem kétszer olyan gyakran szenvednek atópiás ekcémában, több mint kétszer olyan gyakran szénanáthában és ötször annyian nikkelallergiában, mint az oltatlan gyerekek. A kutatás során kapott adatokat Angelika Kögel-Schauz közismert oltáskritikus értékelte ki.
