A Van Gogh vasárnap akusztikus programmal lép fel a palicsi nyári színpadon, amennyiben az időjárás nem szól közbe. Az ötlet egyik fellépésük alkalmával jött, amelyen néhány dalukat akusztikus verzióban adták elő, és ez olyan jó visszhangra lelt a rajongók körében, hogy elhatározták, összeállítanak egy egész programot.
A Van Gogh 2016-ban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. 1986 januárjában alakultak, a következő hónapban pedig megjelentették bemutatkozó dalukat Tragovi prošlosti címmel, amellyel nyomot hagytak térségünk zenei életében. Az akkor posztpunk, alternatív rock, new wave irányzatok felé hajló együttes eredeti felállását Zvonimir Đukić – Đule, Goran Milisavljević, Đorđe Petrović, Predrag Popović és Srboljub Radivojević alkotta. Az énekes még Goran Milisavljević volt, az 1986-os debütáló albumuk dalait is ő írta. Kivéve épp a Tragovi prošlostit, amelyet Đuleval együtt jegyeznek, aki akkortájt a gitáros volt. Goran egy interjúban arra emlékezett vissza, hogy a többieknek nem tetszett az első versszak, ezért a szöveget Đule véglegesítette. Goran elmondása szerint a nézeteltérések ekkor kezdődtek és a Van Gogh leállt a működéssel. Márpedig nagy lelkesedéssel indultak a fiúk. Azokban az években a legnagyobb zenei esemény a Live Aid megakoncert volt, amelyet Bob Geldof szervezett, ismert előadók fellépésével. Köztük a U2-val, amely kiváltképp lenyűgözte a Van Gogh tagjait, és soha nem is tagadták, hogy nagy hatással volt rájuk.
A leállást követően a Van Gogh tagjai más együttesekkel zenéltek. Đule egyebek közt az EKV-val, amely zenei hatása szintén tagadhatatlan a Van Gogh esetében. Egyébként Goran Milisavljević sem hagyott fel a zenéléssel, 2011-ben megalapította a Magnet együttest, de nem dolgoznak rohammunkával, első videoklipjüket a Glad című dalhoz 2016. január elsején jelentették meg.
A Van Gogh-ot Đule 1990-ben újította fel, még abban az évben kiadták a Gubiš me című dalt, 1991-ben pedig a Svet je moj című lemezt. Az eredeti felállásból csak Đule és Srba maradt meg. Đule átvette az énekes szerepét is, és habár ezen a lemezen még hallhatók Goran szerzeményei, például az egyik legnagyobb slágerük, a Neko te ima, Đule egyre több dalt kezdett írni. A Van Gogh Svet je moj lemezén vendégelőadók is közreműködtek, egyebek közt az EKV-ból ismert, néhai Milan Mladenović és Margita-Magi Stefanović is, valamint Zoran Švaba Radomirović az Električni Orgazamból, ami azért is érdekes, mert Đule testvére Ljubomir Đukić, az Električni Orgazam billentyűse.
A kilencvenes években a Van Gogh négy stúdiólemezt és egyéb zenei kiadványokat jelentetett meg. Akkoriban rockzenei újdonságnak a grunge számított, a Van Gogh pedig ez irányzat kedvelői közt is közönségre talált. 2000-től több koncertlemezt, válogatást és további négy stúdióalbumot adtak ki. Időközben egyre többet kezdtek el kísérletezni a hangzásvilágukkal, a népzenei elemekkel is.
A Van Gogh nehéz időkben formálódott, a szívósságuk viszont eredménnyel járt, mára Szerbia egyik legnagyobb együttesévé váltak. Legismertebb dalaik egyebek közt a Tragovi prošlosti, a Neko te ima, a Brod od papira, a Klatno, a Mama, a Zemlja čuda, a Kolo, a Tanka nit, a Za godine tvoje, a Spisak razloga és az Anđele moj brate.
Ami külön figyelemfelkeltő, az épp a nevük. Most már azt mondanánk, a legjobb olyan nevet találni, amely elég egyedi ahhoz, hogy a számítógépes kereső elsőre azt emelje ki. Erre 1986-ban aligha gondolhattak. Đule szerint a Van Gogh úgy jött, hogy Srba némileg ittasan könyvek közt kutatott, és egy Van Gogh-ról szóló kiadvány akadt a kezébe. Ekkor úgy gondolták, hogy Van Gogh valós vagy vélhető őrülete jól illik majd a zenéjükhöz, hiszen ők az őrült valóságot akarják zeneileg ábrázolni. Azt már sose tudjuk meg, mi lett volna, ha Srba kezébe egy másik könyv akad, a képek világa viszont nagyon is foglalkoztatja a Van Gogh-ot. Mindig is nagy hangsúlyt fektettek a lemezborítóik és a róluk készült fotók igényességére, kiváltképp pedig a klipjeikre. Erre jó példa, hogy az Emigrant című daluk klipjét Emir Kusturica rendezte.
