Donald Trump és Ferenc pápa továbbra is kibersztárok – erre a megállapításra jutott a BCW nemzetközi kommunikációs tanácsadó cég júliusban megjelent Twiplomacy 2018 című tanulmánya. A mind jobban digitalizálódó nagypolitika egyfajta pillanatfelvétele csaknem ezer kibertérbe telepedett világpolitikai szereplő személyes vagy hivatali közösségi médiafiókját vizsgálja. Ki mit posztol, kit követ, milyen információkat vesz át, kinek hányan lájkolják vagy éppen követik a hozzászólásait? Ennek alapján derült ki, hogy a nemzetközi nagypolitikában továbbra is a Twitter a koronázatlan király.
Donald Trump 52 millió követőjével a legnépszerűbb államférfi ezen a platformon. Az Egyesült Államok 45. elnöke már politikai karrierjének beindítása előtt is jelen volt a Twitteren, kampányában hihetetlenül fontos szerepet játszottak a mindössze 140 karakterben megfogalmazott üzenetek, és beiktatását követően sem hagyott fel a „csiripeléssel”. Sajátos, néha burleszkbe hajló stílusában gyakran tesz közzé posztokat, ráadásul mikroblog fiókját saját maga „menedzseli”, azaz gyakran meghökkentő tweetjei ténylegesen a saját álláspontját tükrözik, azok nem kommunikációs stábok kilúgozott üzenetei. Habár az amerikai elnöknek van mindenkori saját Twitter-fiókja, Trump továbbra is naponta használja személyes profilját is.
Ferenc pápa népszerűségét tekintve nem sokban marad el Trump mögött, neki 47 millió Twitter-követője van, a harmadik legnépszerűbb nemzetközi szereplő pedig az indiai miniszterelnök, Narendra Modi, akinek a személyes Twitter-fiókját 42 millióan, hivatali Twitter-fiókját pedig 26 millióan követik. Európában Theresa May brit miniszterelnök viszi el a pálmát ötmilliós táborával, őt Emmanuel Macron francia elnök követi hárommillióval.
A világban 131 külügyminisztérium és 107 külügyminiszter működtet aktív fiókot a mikroblog csatornán, ami egyértelműen arra utal, hogy a Twitter továbbra is a diplomácia legfontosabb digitális csatornája szerte a világban. Az ENSZ 193 tagállamának 97 százalékában a kormány feje saját fiókot üzemeltet ezen a platformon, és a vezető államférfiak körében továbbra is a Facebook a második legnépszerűbb közösségi csatorna.
Nagy-Britanniában különösen sokan szeretnek tweetelni („csiripelni”), minden ötödik brit – köztük II. Erzsébet királyné is – tesz közzé rendszeresen bejegyzéseket a Twitteren, miközben Magyarországon és Szerbiában alig terjedt el a csip-csiripes oldal, az ország lakosságához mérten csak egy nagyon szűk réteg használja. A mi twittelő politikusaink gyakran túl is becsülik a közvetlen hatását, mert „rajongóik” körében könnyen elhiszik magukról azt, hogy népszerűségük és hatásuk nagyobb a valósnál. A twittelés előnye leginkább abban mutatkozik meg, hogy – bár a rádióval, televízióval összehasonlítva valóban sokkal kevesebb választót ér el – rövid idő alatt jut el egy hír a véleményformáló sajtó képviselőihez. Trump bejegyzései sem csak a Twitteren keltenek nagy hullámokat, azok bekerülnek a hagyományos médiába is, foglalkoznak velük a tévés hírműsorok, a híroldalak és a nyomtatott magazinok is.
A tőlünk nyugatra élő politikusok azt is pontosan tudják, hogy mi kerüljön a Facebookra és mi a bejegyzésenként legfeljebb 140 karakternyi szöveget tartalmazó Twitterre, ez viszont idehaza jobbára véletlenszerű, átgondolatlan vagy egyszerűen unalmas. Aleksandar Vučić oldala például semleges üzenetek és kézfogásos fotók sorozata – semmi feltűnés és zéró kockázat, ellenben tévészereplései során furmányosan szemléz ellenzéki twittekből: egy mindössze pár ezer olvasóval rendelkező, kritikai bejegyzésből így lesz több millió tévénéző előtt egy az államot veszélyeztető, az államfőt pedig hőssé emelő eszköz.
Saját, meglehetősen egyhangú államfői Twitter-oldalának 271 ezer követője van. Vele szemben a tízezret sem éri el a szerbiai képviselőház alelnökének, a Szerb Radikális Párt képviselőjének, Vjerica Radetának az oldala, egyetlen sokkoló, kegyeletsértő bejegyzése mégis képes volt nemzetközi fölháborodást kiváltani. A Twitter később törölte a Hatidža Mehmedović, a Srebrenicai Édesanyák Egyesülete elnökének halála kapcsán közzétett, beteges gyűlölettől fűtött sorokat. Marad a szégyen, az értetlenség, a döbbenet: like-ból erre a gyalázatra 64 is sok.
