Túlzás nélkül írhatjuk, ma történelmi nap virradt ránk. Az Atlanti-óceán túloldalán ugyanis az Amerikai Egyesült Államok választópolgárai most döntik el, hogy a demokrata Kamala Harris vagy a republikánus Donald Trump költözzön be a következő négy évre a Fehér Házba. Igaz, az idei választási szuperévben már a világ több mint száz országában, többek között Indiában, Indonéziában, Oroszországban, Brazíliában, Törökországban, az Európai Unióban, Mexikóban, Tajvanon vagy nemrég Japánban is voksoltak már a választópolgárok, mégis az amerikai elnökválasztást övezi a legnagyobb figyelem. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen a végeredmény, különösen a jelenlegi háborúkkal terhelt és feszültségekkel teli külpolitikai helyzetben, az egész világra hatást fog gyakorolni. Emellett, függetlenül attól, hogy melyik elnökaspiráns lesz a győztes a megmérettetésben, az eredmény kuriózumnak számít majd az Egyesült Államok történetében. Amennyiben Kamala Harris lesz a végső befutó, akkor az első női elnökként kerülhet be a históriás könyvekbe. Ha viszont Donald Trump nyeri meg a választást, akkor a demokrata Grover Clevaland 1893-as beiktatása után ő lehet az első elnök, aki négyéves megszakítás után folytathatja elnöki tevékenységét. És hogy végül ki nyer? Azt szinte lehetetlen megjósolni, olyan szoros eredményeket mutatnak a közvélemény-kutatások.
Ő lehet az Egyesült Államok első női elnöke – Kamala Harris (Fotó: AP via Beta)
A választás végeredményére várva érdemes röviden áttekinteni az egyedire sikeredett kampányidőszakot. A korteshadjárat igencsak hullámzó volt. Hol az egyik, hol a másik jelölt került előnybe, hogy aztán ez az előny egy váratlan esemény miatt gyorsan el is illanjon. Sőt, azt sem szabad elfelejteni, hogy március 5-én az előválasztások úgynevezett szuperkeddjén, amikor végleg eldőlt, hogy ki képviseli elnökjelöltként a republikánusokat és ki a demokratákat, még nem a mostani felállás volt érvényben. Az elefántlogós pártban (a republikánusoknak ugyanis az elefánt a jelképük) persze nem volt kérdés, hogy újra Donald Trump indul a megmérettetésen. Még egyetlen érdemi kihívója Nikki Haley, a volt ENSZ-nagykövet sem tudta megszorongatni. A szamárlogós párt (a demokratáknak a szamár a jelképük) viszont a kampány elején még a jelenlegi elnök Joe Biden mögé sorakozott fel. Már ekkor voltak a pártban olyan hangok, amik aggodalmukat fejezték ki Biden újraindulásával kapcsolatban, mondván, hajlott kora és mentális egészsége jelentősen hátráltatja győzelmi esélyeit. Akik már ekkor ellenezték Biden indulását, inkább a jelenlegi alelnököt Kamala Harrist, de még inkább Michelle Obamát, a demokraták körében továbbra is népszerű volt elnök Barack Obama feleségét látták volna szívesebben a szavazócédulákon. Mivel azonban a hivatalban lévő elnököt nem szokás leváltani, a párt nem gördített akadályt Biden újrázási szándékai elé. Ekkor még úgy tűnt, hogy a 81 éves Joe Biden és a 78 éves Donald Trump, akik már 2020-ban is minden idők legidősebb elnökjelölt párosaként küzdhettek meg egymással, megdönthetik korábbi rekordjukat.
Joe Biden számára a kampány igen jól indult. Donald Trumpot ugyanis a manhattani büntetőbíróság esküdtszéke júniusban az úgynevezett hallgatási pénzes ügy mind a 34 vádpontjában bűnösnek mondta ki. Az eset röviden arról szól, hogy a vád szerint Trump 2006-ban lefeküdt a Stormy Daniels művésznevű felnőttfilmes színésznővel, majd tíz év múlva 130 ezer dollárt fizetett Danielsnek, hogy az elnökválasztási kampányban ne hozakodjon elő afférjukkal, továbbá Trump és csapata több hivatalos iratot meghamisított, gyanús számlákat állított ki, és másoknak is hallgatási pénzt fizetett ki. Ezzel Donald Trump lett az első amerikai elnök, akit egy büntetőperben bűnösnek mondtak ki. Ennek az ítéletnek köszönhetően Biden elítélt bűnözőként hivatkozhatott republikánus ellenlábasára. Igaz, Trump törzsbázisát mindez nem ingatta meg, de sok mérsékelt és bizonytalan szavazót igenis elriasztott attól, hogy a republikánus jelöltre szavazzon.
Négy év után visszatérhet a Fehér Házba – Donald Trump (Fotó: AP via Beta)
Július 13-án aztán egy húszéves fiatalember, Thomas Matthew Crook egy kampányrendezvényen merényletet kísérelt meg Trump ellen. Trumpot szerencsére a golyó csak a fülénél súrolta, viszont a lövöldözésben egy republikánus-szimpatizáns életét vesztette, ketten pedig súlyosan megsebesültek. A kép pedig, amelyen a vérző fülű Trump testőrei gyűrűjében ökölbe szorított kézzel szólítja fel híveit a harcra, a 2024-es választások kampányának egyik jelképévé vált. Bár nyilván a volt elnök nem így tervezte, a merénylet volt az az esemény, amelynek köszönhetően Trump népszerűsége ismét meredek növekedésbe kezdett. Sőt, voltak olyan elemzők, akik már ekkor kijelentették, hogy az eset miatt Trump minden bizonnyal megnyerte a választásokat. Ezt tetézte az, hogy a június 27-ei első elnökjelölti vitában Joe Biden szó szerint leszerepelt, felerősítve azokat a hangokat, amelyek aggodalmukat fejezték ki a hivatalban lévő elnök mentális egészségével kapcsolatban.
Július 27-én újabb fordulat történt a kampányban, amikor Joe Biden bejelentette, visszalép az elnökjelöltségtől, és a következő hónapokban alelnökét, Kamala Harrist támogatja. Tegyük hozzá, hogy ez az esemény is történelmi pillanat volt az idei választás során, hiszen Biden Lyndon B. Johnson 1968-as visszalépése óta az első hivatalban lévő elnök, aki visszalépett újraválasztási kampányától, az első a XIX. század óta, aki egyetlen terminus után visszalépett, és az egyetlen, aki az után lépett vissza, hogy megnyerte az előválasztást. Persze az elnök csak hosszas győzködés után adta át a stafétát alelnökének. Bárhogy is történt, a váltás jót tett a demokrata kampánynak, hiszen a hatvanéves Harrist már nem lehetett a kora miatt támadni. Trump kampánycsapata egy ideig nem is tudott fogást találni az új elnökjelölttel, továbbra is Joe Bident bírálták. Trump kampányát az újabb holtpontról az amerikai multimilliárdos Elon Musk támogatása mozdította ki, aki óriási vagyonát vetette be a republikánus győzelem érdekébe. Eközben Kamala Harris mellé több nagy sztár sorakozott be, például Taylor Swift, Katy Perry, Ariana Grande vagy a republikánusnak számító volt kaliforniai kormányzó, Arnold Schwarzenegger.
Mint említettük a választások végkimenetele szinte megjósolhatatlan. Sokan azonban – választópolgárok, szakértők és az amerikai kormányzat szereplői – egyaránt a választások utáni időszaktól tart. Washington államban már a Nemzeti Gárdát is készültségbe helyezték. Számítani lehet arra, hogy a vesztes fél szavazói nem fogadják el a választások végkimenetelét és zavargásokba kezdenek az eredményhirdetés után. Az amerikai társadalom ugyanis végletekig polarizált, egyes szakértők szerint a polgárháború óta nem volt ennyire megosztott. A két tábor közötti árkokat pedig a fent ismertetett hullámzó kampány csak tovább mélyítette.
Nyitókép: Pixabay
